A 2023-as nyár középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, így a 12. helyre került a legmelegebb nyarak sorában 1901 óta. A csapadék esetén nagy területi különbségek jelentkeztek, de az elmúlt két száraz nyár után végre országos átlagban a sokéves átlagot kevéssel meghaladó mennyiségű csapadék hullott.
A nyár során lehullott csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatja be a 6. ábra. Országos átlagban 220,7 mm csapadék hullott. A legszárazabb az Alföld középső része volt, de itt is jelentős különbségek adódtak, 80-180 mm közötti csapadékösszeg volt jellemző. A Dunántúlon a legcsapadékosabbak Zala, Vas és Veszprém vármegyék voltak, itt a nyári csapadék sokfelé meghaladta a 300 mm-t. Hasonlóan csapadékos volt még a nyár az Északi-középhegységben, általában 200-340 mm közötti évszakos összeg adódott, de a magasabban fekvő területeken jóval magasabb értékek is jelentkeztek. A Mátra északi oldalán lévő Parádi-Tarna völgyében fekvő Parádon mértük a legmagasabb három havi mennyiséget: 486,9 mm-t. A legkevesebb csapadékot Szarvas állomáson regisztráltuk, ahol 83,3 mm érkezett.
Az országos átlagos nyári csapadékösszeg 109%-a volt az 1991-2020-as átlagértéknek (203 mm). Általánosságban elmondható, hogy a déli területek szárazabbak, míg az északiak nedvesebbek voltak a normálnál. Az Alföldön kisebb területeken előfordult, hogy a megszokott mennyiség fele hiányzott, de általánosságban inkább az volt a jellemző, hogy az évszakos összeg 70-90%-a érkezett (7. ábra). Csapadéktöbblet volt jellemző a Kisalföld és a Zalai-dombság (140-190%), a Nyírég és a Hajdúság (110-170%), továbbá az Észak-magyarországi-medencék, a Mátra és az Aggtelek-Rudabányai hegység (130-200%) esetén.
A legkevesebb csapadék 2023 júliusában hullott (66,1 mm), mely a sokévi átlagnak 92%-a. (8. ábra). Ez volt az elmúlt 123 évben a 52. a legcsapadékosabb júliusok sorában, ami azt jelenti, hogy a júliusok között a középmezőnyben helyezkedik el. Júniusban már az átlagnál több, 79,2 mm csapadék hullott, ami a megszokott mennyiség 110%-a, ezzel az 50. lett a júniusok között. 2023 augusztusa (75,3 mm) a 31. legcsapadékosabb lett, ekkor a sokévi érték negyedével több csapadékot regisztráltunk. Az 1901-től kezdődő idősorban a 2023-es nyár a 40. helyre került, azaz még éppen bekerült a legcsapadékosabb nyarak első harmadába (II. táblázat).
| Időszak | Sorszám |
| június | 50 |
| július | 52 |
| augusztus | 31 |
| nyár | 40 |
2023 nyarán országos átlagban 31 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 3 nappal több, mint a normálérték (28 nap). A zivataros napok száma 17 volt, ami 5-tel több, mint a sokéves átlag (12 nap).
A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2023 nyara végre nedvesebb volt, mint a sokévi átlag. A 9. ábrán látható, hogy az országos nyári csapadékösszegek exponenciális trendbecslése alapján az elmúlt 123 évben 5,9%-os növekedés volt tapasztalható. 2010-ben jelentősen több csapadék hullott a nyár során, ezt követően azonban csak 5 esetben esett az átlagnál több csapadék, ebből is csak 3 esetben haladta meg a 20%-ot.
A talaj szempontjából 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Június 6-tól az az országos átlagban vett 5 napos összegek egy hétig tartósan a sokéves átlag fölött alakultak, majd egy kevésbé nedves időszak következett, a hónap utolsó harmadában pedig ismét a normál felett alakult az 5 napos összeg. Júliusban általában az átlag körül mozgott az 5 napos összeg, július 25-e kivételével, amikor kimagaslóan nagy értéket vett föl. Augusztusban a hónap eleje volt nagyon csapadékos az 5 napos összegek alapján, a megszokott mennyiségnél 2-szer, 3-szor, de akár 4-szer is több hullott. A hónap közepe kevésbé csapadékosan telt, így az 5 napos összeg végig a sokévi átlag alatt maradt. A hónap utolsó napjaiban újra csapadékosabbra váltott az idő, így ismét az átlag fölött alakult az 5 napos összeg.
Június
Június elején még csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok. Június 4-én késő délutántól délnyugat felől nedvesebb léghullámok érkeztek, majd fokozatosan egy sekély ciklon mélyült ki térségünkben, mely egészen június 12-ig éreztette hatását, esőben, záporokban, zivatarokban bővelkedő időjárást okozva. Az időszak során a legtöbb csapadék országos átlagban június 6-án hullott, a csapadék mennyisége általában csapadéknyom és 20 mm között alakult, de a felhőszakadással kísért zivatarokból lokálisan 40-50 mm-t meghaladó csapadék is előfordult. Kékestető Meteorológia állomásunkon 122 mm-t mértünk, mellyel megdőlt a napi csapadékrekord, továbbá ez lett a hónap legnagyobb napi csapadékösszege. Ezt követően egy Skandinávia felett kialakult anticiklon peremén a Kárpát-medence térségébe száraz, hűvös levegő áramlott, így átmenetileg csökkent a csapadékhajlam. Június 21-én ismét intenzív zivatarok alakultak ki, néhol felhőszakadással és viharos széllökésekkel. Június 23-án egy hőségzáró hidegfront hozott enyhülést, a délutáni órákban előbb a nyugati, délnyugati határvidékre sodródtak be zivatarok, később az Északi-középhegység térségében indult be a zivatartevékenység felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel. Az éjszaka első felében az ország keleti felén még egyre nagyobb területre terjedt ki, majd a második felében megszűnt a zivatartevékenység. A napi legnagyobb csapadékösszeg 75,8 mm volt Hejőszalontán. Másnap főként a déli megyékben fordultak elő záporok, majd az Északi-középhegységben intenzív zivatarok is kialakultak. Ezt követően csökkent a csapadékhajlam, és száraz napokkal ért véget a hónap.
Július
Július elején egy gyenge hidegfront érte el térségünket, így a délutáni órákban záporok, zivatarok alakultak ki. A lassan mozgó csapadékgócokat lokálisan felhőszakadás és erős széllökések kísérték. (A napi maximális csapadékösszeg 61,4 mm volt Sümegen.) Ezt követően meleg-nedves szállítószalag helyeződött hazánk fölé, ezért több helyen képződtek záporok, zivatarok. Július 5-én késő délután a Poly névre keresztelt ciklon nyugat felől érkező felhőzetével záporos, zivataros gócok kezdtek el besodródni az országba. Másnap a Duna vonalától keletre folytatódott a csapadékos időjárás, Balmazújváros közelében tornádó is kialakult, Olcsvaapátin 49 mm-t regisztráltunk. Július 8-tól egy anticiklon határozta meg térségünk időjárását, így átmenetileg száraz, napos idő vette kezdetét. Július 12-én egy hullámzó hidegfront érte el térségünket, napközben az északi határ mentén, az Alföld keleti felén és a nyugati határvidéken pattantak ki záporok, zivatarok, melyek közül némelyek megerősödtek. A Dunántúlon a délnyugati, nyugati szél többfelé megélénkült, a zivatarok közelében viharos lökések is előfordultak. Késő este, éjszaka az Észak-Dunántúlon és az Északi-középhegységben vonultak zivatarok, hajnalban pedig egy kiterjedt, erős zivatarrendszer érkezett Szlovénia felől viharos széllökések és felhőszakadás kíséretében, ami északkelet felé haladva másnap a déli órákban hagyta el hazánkat. Átmeneti napsütést követően délnyugat felől újabb zivatarok érkeztek előbb a Dunántúl majd az Alföld fölé, melyek az éjszaka második felére hagyták el térségünket, így nagyrészt kiderült az ég, néhol pára, köd képződött. (A napi maximális csapadékösszeg 47 mm volt Hidvégardón.) Július 14-től anticiklon hatása alá került a térségünk, száraz, meleg időjárásban volt részünk. Július 17-én délután egy hidegfront érte el térségünket és okozott záporokat, zivatarokat a Dunántúl északi, valamint az ország északkeleti részén. Másnap átmenetileg csökkent a csapadékhajlam, majd egy hullámzó hidegfronthoz kapcsolódva ismét záporok, zivatarok alakultak ki az országban. Július 20-án a Zemplén és a Nyírség területén heves zivatar is kialakult, melyet viharos széllökések és nagy méretű jégeső kísért. Július 21-én késő délután egy mezoléptékű konvektív rendszer érte el a Kárpát-medencét, heves záporokkal, zivatarokkal, mely országos átlagban is jelentős csapadékot hozott. Másnap délután már csak a déli, délnyugati tájakon fordult elő zápor, zivatar néhol eső. Július 23-án végre egy csapadékmentes nap következett. Július 24-én még 25°C felett tetőzött az országos napi középhőmérséklet, majd este, éjszaka egy markáns hidegfront érte el az országot, mely mentén, illetve melynek előterében több hullámban alakultak ki záporok, zivatarok, helyenként viharos szél és jégeső kíséretében. Másnap az esti órákban egymás után zivatarok fejlődtek, melyek vonalba rendeződtek, így a déli területeken kialakult felhőszakadások következtében július 25-e lett a hónap legcsapadékosabb napja. Ezt követően még egy napig maradt a szeles, csapadékos idő. Július 28-án egy melegfrontnak köszönhetően az ország északi felén sokfelé jelentettek csapadékot, északnyugaton zivatarokat. Ezt követően egy hidegfront érkezett esővel, záporokkal, a nyugati és déli megyékben zivatarokkal. (Bakson 43 mm csapadék hullott.) Július utolsó napja döntően napos idővel telt, jelentős csapadék nem volt. Bár frontokban gazdagon telt (6 hidegfront, 1 melegfront és még egy mezoléptékű konvektív rendszer is alakította a Kárpát-medence időjárását) a július, mégis a három nyári hónap közül ekkor érkezett a legkevesebb csapadék.
Augusztus
Augusztusban a gyakori frontátvonulások miatt több napon is jelentős mennyiségű csapadék hullott. Augusztus 1-jén a Dunántúlon (pl. Ják: 45,7 mm), 3-án az ország északkeleti és északi részén volt jelentősebb csapadék (pl. Gyöngyössolymos Nyírjes: 73,7 mm). Augusztus 4-én a leghevesebb zivatarok a főváros közelében jelentkeztek, viharos széllel, Budapest Ferihegy állomáson 129,6 km/h-ás széllökéssel, Pestszentimrén 96,8 mm-es napi csapadékmennyiséget adó felhőszakadással. Augusztus 5-én délkeleten 35 fok körüli értékek adódtak, ami a Dunától keletre kedvezett a hevesebb zivatarok kipattanásának. A folytatásban szárazabb és hűvösebb időjárás volt jellemző. Augusztus 16-tól 19-ig erőteljesebb volt a gomolyfelhő-képződés, és az elszórtan kialakult záporokból előfordultak 20-40 mm-t meghaladó napi csapadékösszegek. Augusztus 20-tól meleg és szárazabb időjárás vette kezdetét. A Skandinávia felett okludálódó ciklon hullámzó hidegfrontja és a mediterrán térségben kialakult ciklon összekapcsolódása révén először csak a Dunántúlon, majd augusztus 29-án már a keleti területeken is megkezdődött a lehűlés, záporokkal, zivatarokkal, viharos széllökésekkel. Augusztus 30-án főleg az Alföldön alakultak ki zivatarok, melyeknél felhőszakadás is előfordult. (Ezen a napon Tömörkényben 115,0 mm-t jegyeztek.)
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!