A 2023-as tavasz középhőmérséklete országos átlagban az 1991–2020-as éghajlati normál közelében alakult, a március melegebb, míg az április hűvösebb volt a megszokottnál. A csapadékos telet követően tavasszal is folytatódott a csapadékos időjárás. Országos átlagban mindhárom tavaszi hónapban több csapadék esett, mint a sokéves átlag, habár térben és időben nagyon változó eloszlást mutatott.
2023 tavaszán a legnagyobb csapadékösszeget, 297,1 mm-t Alsószentmártonban mértük, míg a legkevesebb csapadékot, 40,8 mm-t Tiszaújvárosban összegeztük. Az évszak során lehullott csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatja be a 6. ábra. A legtöbb csapadék a Dunántúl nyugati, délnyugati részén és az Északi-középhegységben (a Mátra és a Bükk térségében) hullott, ahol 180-280 mm közötti csapadékösszegek adódtak. Az évszak során a Tiszántúlon volt a legszárazabb, itt általában 100-140 mm csapadékösszeg volt jellemző, míg a legszárazabb részeken, például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 80-100 mm érkezett csupán.
A tavaszi csapadékösszeg országos átlagban 161 mm volt, amely 16%-kal haladja meg az 1991-2020-as sokéves normált (139 mm). A Dunántúl legnagyobb részén a lehullott csapadék mennyisége felülmúlta a sokéves értéket, általában 10-40%-kal esett több, de a magasabban fekvő területeken és a Mezőföldön előfordult 40-60%-os többlet is, míg a Dunakanyarban kisebb területen 10-20%-os hiány adódott. A Duna-Tisza közén jobbára a magasabban fekvő területeken hullott több csapadék, a megszokott mennyiségnek akár 160-180%-a, míg kisebb területeken elmaradt a sokéves átlagtól. A Tiszántúlon csupán elvétve jelentkezett csapadéktöbblet, az északkeleti, keleti határszélen a megszokott mennyiségnek mindössze 60-80%-a adódott (7. ábra).
A csapadék időben egyenletesen oszlott el az évszak három hónapja között. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a megszokottnál. Bár arányaiban a március tér el legjobban (21%), mégis ekkor volt a legkisebb a havi csapadékösszeg (41,7 mm). Áprilisban országos átlagban 44,1 mm érkezett, mely 9 %-kal haladta meg az 1991-2020-es normált. A május lett az idei tavasz legcsapadékosabb hónapja: 74,9 mm hullott, mely a sokéves átlagnak a 116 %-a. (8. ábra).
| Időszak | Sorszám |
| március | 42. |
| április | 63. |
| május | 41. |
| tavasz | 40. |
Az elmúlt 123 évet vizsgálva elmondható, hogy a tavasz, illetve a március és május hónapok a legcsapadékosabb időszakok első harmadában foglalnak helyet. (II. táblázat). Az április sem marad el sokkal tőlük, a középmezőnybe, a 63. helyre került az 1901 óta íródó rangsorban.
Tavasszal országos átlagban 34 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 4 nappal több, mint a normálérték (30 nap). Havas napból országos átlagban 2 napot összegeztünk (normál: 3 nap). Hótakarós napról nem számolhatunk be, miközben ebből az indexből a normál 3 nap
A tavaszi csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2023 tavasza nedvesebb volt, mint a sokévi átlag. Azonban az országos évszakos csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trend alapján a 123 év alatt csökkenés tapasztalható (9. ábra). Az előző három tavasz illeszkedett is ebbe a sorba, azok ugyanis szárazabbak voltak a normálnál.
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Március eleje kedvezőtlenül indult, majd a hónap közepére az összegek elérték és kissé meghaladták a sokéves átlagot. Ezt követően tartósabb csapadékszünet következett, amit a hónap végén jelentkezett csapadékban gazdag időszak zárt le, amikor a megszokott összegnek 2-3-szorosát kaptuk. Áprilisban jellemzően a sokévi átlag körül alakultak az 5 napos összegek, kivételt képezett ez alól az április 15-től 19-ig tartó időszak, amikor a sokéves átlag kétszerese adódott, ezt követően pedig 21-e és 24-e között jelentősen elmaradt az érték a megszokottól. Május első és utolsó dekádjában az értékek a sokéves átlag alatt maradtak, május közepén azonban egy mediterrán ciklon sokáig időzött térségünkben, így 2-3-szorosa lett a normálnak az 5 napos összeg.
Március
Március 4-én egy hidegfront érte el hazánkat. Hatására 6-án a csapadék is megérkezett, vegyes halmazállapotban. Jelentősebb csapadékhullás 10-én történt, többnyire zápor formájában, az intenzív csapadékgócokat helyenként zivatar és jégeső is kísérte. 14-én délután, estefelé egy hidegfront érkezett meg, egy-egy területen kiadós mennyiségű csapadékot hozva. Ezért 15-én - a Dunántúl kivételével - sokfelé volt csapadék, leginkább eső formájában, de a hegyekben és északkeleten havas eső, hó is előfordult. Az ezt követő 8 napban nem volt jelentősebb csapadékhullás az anticiklonális hatások miatt. 24-én este egy újabb hidegfront érkezett, mely csapadékot hozott magával, 24-én főként a Dunántúlon, míg 25-én a keleti országrészben volt csapadékhullás, jellemzően eső formájában. Emellett 25-én több helyen pattantak ki zivatarok. Ezt követően is eseménydús napok jöttek: 26-án szinte az egész országban volt csapadékhullás, a legnagyobb mennyiségek a délnyugati területeken fordultak elő. 27-én is összefüggő csapadékzóna alakult ki, de ekkor a súlypont a keleti országrészben volt, ott hullott kiadósabb mennyiség. Zivatarok mindkét nap kialakultak többfelé. 30-án és 31-én az enyhülés mellett többfelé hullott csapadék is.
Április
A hónap első két napján egy hidegfront hatására többfelé eső, zápor és zivatar alakult ki. 6-án egy kelet felől visszakanyarodó ciklon okozott csapadékhullást, főként a Dunától keletre fekvő tájakon. Az ország keleti, északkeleti részében havazott is 6-án, több helyen 10 cm-t meghaladó hótakaró alakult ki. Április 7. és 12. között minden nap volt több-kevesebb csapadék az ország valamelyik részén, de 13-án már jelentősebb mennyiség érkezett a Dunántúlra. A nyugati határvidéken ekkor 30 mm feletti összegeket is regisztráltunk. Ezt követően egy mediterrán ciklon érkezett meg hazánk fölé, mely felhős, csapadékos időjárást okozott. A 14-i országos eső után a csapadék formája 15-én és 16-án már inkább zápor és zivatar lett. 17-19. között is nedvesebb léghullámok érkeztek fölénk, a labilis légkörben záporok, zivatarok alakultak ki elszórtan országszerte. Majd 20-tól egy anticiklon alakította időjárásunkat, ekkor csapadék nélkül teltek el a napok. 24-én viszont egy hidegfront érte el hazánkat, melynek köszönhetően csapadékban gazdag légtömegek érkeztek, az egész ország területén volt több-kevesebb csapadék, helyenként élénk széllökések kíséretében. A következő napon a Dunántúlon már felszakadozott a felhőzet, és a csapadékzóna a keleti országrészbe helyeződött át. A nyugati országrészben ekkor már csak egy-két zápor és zivatar fordult elő, viszont az északkeleti vármegyékben, – ahol egész nap tartósan borult volt az ég – 10-20 mm csapadék érkezett. A hónap utolsó napjaiban egy ciklon hatása alá kerültünk. Ennek a nyugat felől érkező képződménynek a meleg-, majd az okklúziós frontja miatt kisebb eső, zápor több helyen előfordult, néhol zivatarok is kipattantak.
Május
A hónap első napjaiban két légörvény hatására nedvesebb légtömegek érkeztek fölénk. Csapadékhullás eleinte csak a Dunántúlon volt, majd az ország középső tájain és Mátrában is alakultak ki záporok, zivatarok. Helyenként jelentősebb mennyiségeket is mértünk (pl.: Dunaújvárosban 29,4 mm-t). 4-én és 5-én egy anticiklonnak köszönhetően napos, száraz időjárás volt jellemző. Viszont 6-tól kezdve egy ciklon hatására többfelé voltak záporok, zivatarok. 11-én a délnyugati országrészbe megérkezett egy mediterrán ciklon, nagy mennyiségű csapadékot hozva magával. Pécsett több állomásunkon és a város térségében is 30 mm feletti összegeket regisztráltunk aznap. 12-én az északkeleti vármegyék kivételével többfelé esett eső, zápor, a Dél-Dunántúlon zivatarok is kipattantak. 13-án éjjel ismét egy mediterrán ciklon érte el hazánkat. Kiterjedt csapadékrendszerével a Szeged-Komárom vonaltól délre fekvő területeken okozott csapadékhullást. 14-én a csapadéksáv áthúzódott a teljes ország fölé, így az előző napokban szárazan maradt tájakra is jutott az esőből. A Pécs-Kékestető sávban 30-40 mm feletti összegek voltak jellemzőek, a Kékestetőn 61 mm-t mértünk. Országos átlagban is kiemelkedően csapadékosnak számít ez a nap, kb. 19 mm-rel, miközben a sokéves átlag nem éri el a 3 mm-t sem. A következő napok is bővelkedtek csapadékban, mivel a ciklon hullámot vetett. 15-én főként délkeleten esett, 16-án pedig a Dunántúl északnyugati részén regisztráltunk nagyobb mennyiségeket. Itt egy zivatarrendszer alakult ki, melyet többfelé élénk, erős széllökések kísértek. 17-én a csapadéktevékenység a Dunától keletre helyeződött át. Főként a Tisza vonalában és északkeleten alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadás kíséretében. 18-án is még borult égbolt volt jellemző hazánkban, de csapadék már csak a középső területeken hullott. 19-től anticiklonális hatások miatt száraz időjárásban volt részünk. Legfeljebb egy-két zápor, zivatar fordult elő a következő 4 napban. 23-án egy északnyugat felől érkező gyenge hidegfront ismét csapadékot hozott. Leginkább északon és délkeleten esett, a Mátrában 60 mm feletti összegek is megjelentek (Kompolt 67, Verpelét 68 mm). 26-tól elszórtan még záporok, zivatarok is előfordultak. 29-én és 30-án a Kárpát-medencét kitöltő labilis légtömegben ismét kedvezőek voltak a feltételek a záporok, zivatarok kialakulásához. 30-án többfelé felhőszakadás is társult a zivatarokhoz, akár 30 mm feletti összegekkel.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!