Általában 260 mm alatti csapadék volt jellemzõ idén nyáron az ország területén (6. ábra). A legtöbb esõ az Alpokalján hullott, elérve a 370 mm-t is. Csapadékosabb régiók jelentek meg a Kisalföld és a Mecsek térségében, továbbá elszórtan néhány helyen az északkeleti országrészben. A legszárazabb az Alföld szegedi térsége volt.

A szokásosnál szárazabb és nedvesebb területek egyaránt elõfordultak (7. ábra). A sokéves átlagnál több esõ esett az északi országrészben, a Tiszántúl nagyobb részén, illetve a Mecsek térségében. Arányaiban a legcsapadékosabb a Tiszántúl volt, a csapadékhozamok itt a másfélszeres mennyiséget is meghaladták, míg a legszárazabbnak Szeged térsége bizonyult, ahol az átlag felénél kisebb értékek is megjelentek.

Széles határok között mozgott az országos átlagban vett havi csapadékösszegek sokéves átlaghoz viszonyított aránya (8. ábra). A június és az augusztus a szokásosnál szárazabb volt, utóbbi hónapban az érték a szokásos mennyiség felét sem érte el. Ezzel szemben júliusban a másfélszerest meghaladó csapadékhozam volt jellemzõ. Összességében a havi eltérések az évszak végére egy közel átlagos csapadékú nyarat eredményeztek.
A csapadékos napok tekintetében elmondható, hogy idén nyáron országos átlagban 33 napon esett, ami 4-gyel több a sokéves átlagnál. Zivatart átlagosan 15 napon észleltünk, 5-tel többször a szokásosnál, jégesõt pedig 1 napon.

Ha az idei közel átlagos csapadékú nyárral kiegészítjük az elmúlt nyarak csapadékmennyiségének sorát, az illesztett trendvonal lassú ütemû emelkedést mutat (9. ábra).
Ha a hónapokat elhelyezzük a 111 év sorában, a 8. ábrához hasonló, változatos képet kapunk (II. táblázat). A júniusi hónap még közel átlagosnak számított, a sorozat közepén kapott helyett. Ezt követte a szokásosnál esõsebb július, mely bõséges csapadékával a 13. legcsapadékosabb július lett. Végül a szokásosnál szárazabb augusztus zárta az évszakot, mely így a 102. legcsapadékosabb, vagyis a 10. legszárazabb augusztusnak bizonyult 1901 óta. Az összességében átlagos nyári csapadékösszeg pedig a sor közepére került.

A 10. ábra a talaj szempontjából meghatározó, országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeket szemlélteti. A legfeltûnõbb különbség a szokásos csapadékviszonyokhoz képest az augusztus második harmadától jelentkezõ csapadékhiány, amikor is az 5 nap alatt lehulló csapadék mennyisége az 5 mm-t sem érte el, jóval az átlag alatt maradva ezzel. Ugyancsak szembetûnõ a július végi, átlagosnál sokkal esõsebb idõszak. Ebben a periódusban több napon keresztül 30 mm fölötti volt az addig lehullott 5 nap csapadékösszege.

Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!