A tavalyi, szintén meleg nyarat követően az idei még forróbb volt. A 2022-es nyár a legmelegebb 1901 óta. Ez nem meglepő, hiszen mindhárom hónap jócskán melegebb volt a sokéves átlagnál. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség mindössze kb. a kétharmada az 1991-2020-as értéknek, de térbeli és időbeli eloszlása is nagyon változó képet mutat.
A nyár során lehullott csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatja be a 6. ábra. A Dunántúlon – Mohács térségének kivételével – mindenhol legalább 100 mm feletti csapadékmennyiséget összegeztünk. Az ország középső részétől a nyugati határ felé haladva nő az évszakos csapadékösszeg. Zala és Vas megyékben a nyári csapadék sok helyen 250 mm felett alakult. Vas megye egyes állomásain pedig a 300 mm-t is meghaladta az összeg. Itt mértük a legmagasabb évszakos mennyiséget: Rábagyarmaton 347,8 mm-t. Ezzel szemben a Tiszántúlon sok helyen 80 mm alatt maradt a háromhavi csapadékösszeg. A legszárazabb területeken, a Felső-Tisza-vidéken a 60 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. A legkevesebb csapadékot Mezőberény Hosszúfok állomáson regisztráltuk, ahol mindössze 31,5 mm érkezett.
Az országos átlagos nyári csapadékösszeg 134 mm volt, amely jócskán elmarad az 1991-2020-as átlagtól (203 mm). Hazánk legnagyobb részén épp ezért a lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. Az évszakos összeg csak a Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék túlnyomó részén érte el vagy haladta meg a normált. Az országban kelet felé haladva egyre inkább nő a csapadékhiány. A legszárazabb területeket a keleti határ mentén találjuk, a Felső-Tisza-vidéken a megszokott érték 30%-a sem hullott le idén nyáron (7. ábra).
A csapadék időbeli eloszlása is nagyon változó volt. A legkevesebb csapadék 2022 júliusában hullott (31,4 mm), mely a sokévi átlagnak mindössze a 44%-a volt. (8. ábra). Ez volt az elmúlt 122 évben a 11. legszárazabb július. Csapadékösszeg szempontjából a következő hónap a június lett. Ekkor országos átlagban 53 mm érkezett, mely már nem tért el ilyen nagymértékben az 1991-2020-es normáltól, de még mindig bőven alatta maradt (73%-a). Augusztusban 50 mm az országos átlagos csapadékösszeg, mely 16%-kal maradt el az ilyenkor szokásostól. Összességében a 2022-es nyár jóval szárazabb lett, mint az átlagos, hasonlít a tavalyi nyárhoz (akkor a sokéves érték 65%-a, idén a 66%-a érkezett országosan). Az 1901-től kezdődő idősorban a 2022-es nyár a 18. helyre került a legszárazabb évszakok sorában (II. táblázat).
| Időszak | Sorszám |
| június | 26. |
| július | 11. |
| augusztus | 48. |
| nyár | 18. |
2022 nyarán országos átlagban 23 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 5 nappal kevesebb, mint a normálérték (28 nap). Zivataros napok száma 11 volt, a sokéves átlag ebből az indexből 12 nap.
A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2022 nyara ismét jócskán szárazabb volt, mint a sokévi átlag. Azonban a 9. ábrán látható, hogy az országos nyári csapadékösszegek exponenciális trendbecslése alapján a 122 év alatt nem azonosíthatunk jelentős változást. Ugyanakkor az elmúlt 12 évben csak 3 nyár volt csapadékosabb a normálnál. Az ideihez hasonlóan több nyár (2012, 2013, 2015 és 2021) esetén is 30%-t meghaladó a negatív anomália az 1991-2020-as átlaghoz képest.
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Június első felében az 5 napos összegek még a sokéves átlag felett voltak, aztán a hónap közepétől augusztus közepéig – kivéve a július végén lehulló nagy mennyiségű csapadék 5 napos összegét – alatta maradtak. E, nagyjából 2 hónapos időszak alatt összesen 50 nap volt, amikor még az 5 mm-t sem érte el az 5 napos összeg. Ezen a nagyfokú aszályon enyhített kissé az augusztus 19. után érkező csapadék. Ekkortól változékonyabbra fordult időjárásunk, több napon nagyobb mennyiségű csapadék is érkezett. Majd záporos jellegű csapadék volt jellemző többfelé az országban.
Június
A június csapadék szempontjából nagyon kétarcú volt térben és időben egyaránt. A hónap eleje volt csapadékban gazdagabb, míg a második felére csak 1-2 csapadékos nap jutott. Az első dekádban 10-ből 8 napon volt csapadékhullás. Ebben az időszakban hidegfrontok, záporos, zivataros csapadékzónák vonultak át a Kárpát-medencén. A csapadék mennyisége minden nap meghaladta a sokéves átlagot. A legcsapadékosabb napon, 9-én pedig több, mint háromszorosa érkezett a szokásos mennyiségnek. Az intenzív csapadékgócokban felhőszakadás, jégeső is kialakult, sok helyen viharos szél kíséretében. A második dekádban ennek az ellenkezője történt, alig volt csapadékos nap. Amikor volt, az is átlag alatti mennyiséget hozott. 16-án egy átvonuló hidegfront hatására alakultak ki záporok, zivatarok többfelé az országban, de ez sem volt számottevő mennyiség. A hónap utolsó dekádjában egy nagycsapadékos nap fordult elő: június 22. A csapadék jellemzően záporok formájában érkezett. Délnyugaton zivatarok is kialakultak, melynek hatására Zala megyében több helyen 50-55 mm-t is regisztráltak. A Tata-Orosháza vonaltól északra eső területek viszont ekkor is szárazak maradtak. 25-e ismét heves eseményekkel telt, bár a csapadék mennyisége nem tekinthető nagynak. A Balassagyarmat-Szolnok-Szeged vonal széles sávjában pattantak ki zivatarok, melyeket viharos erejű széllökés, jégeső és felhőszakadás kísért. Az ezt követő időszakban már csak helyi záporokból érkezett több-kevesebb csapadék.
Július
A csapadékhiányos júniust egy nagyon száraz július követte. A hónap második dekádja volt különösen aszályos, ezekben a napokban alig mértünk csapadékot hazánkban. Az első dekádban 4 napon hullott a sokévi átlaggal összevethető mennyiségű csapadék. A hónap első napján az ország keleti és nyugati részén volt csapadékhullás záporok, zivatarok formájában. 4-én a Balaton vonalától északnyugatra mértünk csak csapadékot, hazánk többi része száraz maradt. 5-én pedig már szinte az egész országban volt több – kevesebb csapadék, csak a Tiszától délre eső területeken nem. 7-én ismét csak a Dunántúlon esett, Zala megyében több állomáson 20 mm feletti összeggel. A hónap középső dekádjában csak elszórtan mértünk csapadékot. Ezt a viszonylag hosszú csapadékmentes periódust 15-én szakította meg egy – főleg ismét csak a déli, délnyugati megyéknek csapadékot hozó – hidegfront. Az utolsó dekádban 5 jelentősebb csapadékos nap fordult elő: július 23., 26., illetve a 29-31 közti időszak. 23-án a hazánkat elérő hidegfront hatására országszerte volt eső, többfelé záporok, zivatarok is kialakultak. 26-án ismét egy hidegfront vonult át, mely az északnyugati megyéknek hozott csapadékot. 29-től egy ciklon előoldali áramlási rendszerébe került hazánk, melynek 30-án a hidegfrontja, 31-én pedig az okklúziós frontja alakította időjárásunkat. A 29-i csapadék legfőképp Nógrád megye északi részét érintette, míg a 30-i már az egész országot. Ez már számottevő mennyiséget hozott szinte mindenhol, viszont a Duna-Tisza-köze ekkor is kimaradt. Nógrádban ezen a napon is jócskán hullott. Ekkor az országban többfelé fordultak elő heves zivatarok, melynek hatására Tiszakarádon 123,2 mm-t mértünk. Ennek a mennyiségnek kb. a 94%-a 70 perc alatt zúdult le. Egyébként ez új napi csapadékrekordnak számít, az előzőt 2014-ben Fertőrákoson regisztráltunk (105,8 mm).
Augusztus
A nyári szárazság tovább folytatódott augusztus első felében is. 19-ét megelőzően csak pár nap volt, amikor országos átlagban kimutatható mennyiségű csapadék hullott (8., 13., 15. és 16.). Viszont ez sem mérsékelte az aszályt, főképp hogy csak elszórtan érkezett, és a legszárazabb területek ekkor is kimaradtak. Hiába mértünk helyenként akár 30 mm csapadékot, ez zivatarral, viharos széllökésekkel és jégesővel társult. Augusztus 19-én azonban elérte hazánkat egy front, melynek hatására az ország nyugati felében záporok, zivatarok alakultak ki, bár az Alföldön még a forróság uralkodott. 20-án már a Tiszántúlt is elérte a csapadékhullám, majd 21-én és 22-én országszerte csapadékos időjárás volt jellemző. Sok helyen zivatarok is kipattantak, amiket megerősödő szél kísért. Országos átlagban ekkor a napi csapadékösszegek a normálnál 4,5 - 5-ször magasabbak voltak. A hónap további részében 2 nap (25. és 26.) kivételével az ország különböző területein, de mindig volt csapadékhullás. Augusztus utolsó napján egy peremhullámnak köszönhetően országosan az átlagosnak a kétszerese hullott le, bár a Tiszától keletre eső területek ekkor is kimaradtak.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!