Az évszak folyamán az ország legnagyobb részén 2 és 4 m/s között alakult az átlagos szélsebesség. Az alacsonyabb értékeket a Duna-Tisza-közének nyugati felén és az Északi-középhegységben találjuk (11. ábra). Ezekben a térségekben akár 1 m/s alatti érték is megjelenhet. A legmagasabb átlagértékek a Dunántúli-középhegységben, valamint Siófok és Sopron környékén fordultak elő. Ezeken a tájakon 4-5 m/s-os átlagszél jellemezte a telet. Az ábra csak az átlagszélről ad információt. Viszont meg kell említenünk a széllökéseket is. Ezek – főként a hidegfrontokhoz kapcsolódóan – a tél folyamán többször is rekord erősségűek voltak. Január 9-én és 10-én is nagy területen - főként az északi és északnyugati - szelet erős, olyankor viharos széllökések kísérték. Február 4-én pedig egy ciklon hátoldalán országszerte viharossá fokozódott a szél, sőt a Balatonnál és a Bakonyban orkán erejű lökések is előfordultak. Ekkor a Dunántúl nagy részén a legmagasabb, harmadfokú riasztás is kiadásra került széllökésre vonatkozóan. Több helyen a 100 km/órát is meghaladták a legerősebb lökések. A Bakonyban található Kab-hegy állomásunkon 36,0 m/s (129,6 km/h)erősségű szelet mértünk, ezzel pedig új napi maximális széllökés rekord született. Eddig ezen a napon a legerősebb széllökést Budapest János-hegy állomásunkon jegyeztük fel 2020-ban 34,4 m/s (123,8 km/h) értékkel.