A 2020. évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, noha tartós és markáns hőhullám nem fordult elő. Az évszak középhőmérséklete 21,04 °C-nak adódott, ami 0,8 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 16. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. Az igen hűvös májust követően a 2020-as június mintegy 0,6 °C-kal volt melegebb a szokásosnál. A átlagosan meleg július után az augusztus a 10. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet országos átlagban), de egy-egy napnál tovább nem tartott. A legmagasabb hőmérsékletet ezúttal az évszak végén, augusztus 30-án mértük. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 261,14 mm-nek adódott, mintegy 31%-kal volt több, mint az 1981-2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Csapadékosabb időszaknak június közepe és vége, július 17–26., augusztus 3–5. és augusztus közepe tekinthetők országosan. Ekkor több állomáson a napi csapadékösszeg megközelítette, vagy meg is haladta a 100 mm-t. A 2020-as nyár legcsapadékosabb napja július 24-e volt, amikor Somogy és Zala megyében özönvízszerű eső hullott. A nyári legkisebb csapadékmennyiség ezúttal a Mohácsi-síkon adódott, de a sokévi átlagnál kevesebb csapadék érkezett a Kisalföldön és a Nagy-Sárréten is.
A nyári globálsugárzás összeg (11. ábra) a csapadékos időjárás miatt jellemzően 180 és 210 kJ/cm2 közé esett az ország legnagyobb részén. Alacsonyabb értékek (170 kJ/cm2 alatt) az északkeleti országrészre és a középhegységi tájainkra voltak jellemzőek. A globálsugárzás legmagasabb évszakos értékeit az Alföld középső és keleti tájain (Közép-Tisza vidék, Berettyó-Körös vidék, Körös-Maros köze) összegeztük, ahol 210 kJ/cm2-nél magasabb értékek adódtak.