A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli és időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C-nak adódott, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es normálértéket és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. Az idei nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30 és augusztus 5, augusztus 7-10. és augusztus 21-23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981-2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.
A nyári globálsugárzás összeg (11. ábra) jellemzően 180 és 200 kJ/cm2 közé esett az ország legnagyobb részén. Alacsonyabb értékek (180 kJ/cm2 alatt) főként a középhegységeinkre, és általában dombvidékeinkre volt jellemző. A globálsugárzás legmagasabb évszakos értékeit a Kisalföldön és az Alföld keleti, az országhatárhoz közel eső tájain (Dél-Nyírség, Berettyó-Körös vidék) összegeztük, ahol 200 kJ/cm2-nél nagyobb értékek adódtak.
