A tavasz után a nyár is melegebb és kissé szárazabb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22 °C volt, 1,7 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A három komoly hőhullám során több új napi rekord született, míg az átvonuló időjárási frontok heves szélviharokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel jártak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 163,8 mm volt, mintegy 17%-kal kevesebb, mint az 1981-2010-es átlagos összeg. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott. A délkeleti országrészben, illetve a Dunántúlon a Dráva, és a Zala mentén csapadékhiányt detektáltunk. A globálsugárzás összeg az ország egészén magasabbnak adódott az előző évekhez képest.
A gyakori derült időjárás miatt a nyári globálsugárzás összeg az előző évekhez képest magasabb volt hazánkban (11. ábra). Az ország szinte teljes egészén jóval 200 kJ/cm2 felett alakult. Alacsonyabb értékek (170 kJ/cm2 alatt) a magasabban fekvő, északkelet-magyarországi hegyvidéki területeken fordultak elő: a Zempléni-hegységben, a Bükkben és a Mátrában. A globálsugárzás legnagyobb évszakos értékeit az Alföld délkeleti tájain és a hegységeink déli előterében detektáltuk.
