Az idei nyár az átlagos globális hőmérsékleti anomáliáknak megfelelően Magyarországon is az átlagosnál melegebb, ugyanakkor csapadékban gazdag volt. Az automata állomások mérései alapján a nyári átlagos hőmérséklet 20,7 °C, ami 0,5 °C-kal haladja meg a 1981-2010-es országos átlagot (20,2 °C). Az 1901-2016 közötti idősorban ez a nyár a 20. legmelegebbnek adódott. Az előző évtől eltérően idén csak egyetlen egy hőhullám volt (június 23-26 között), amely megfelelt a II. fokú hőségriasztás kritériumának. Összességében a nyár igen csapadékos volt, különösen a július, amely a hosszú éghajlati idősorban a 2. legcsapadékosabbnak bizonyult. Csupán augusztusban hullott 11%-kal kevesebb csapadék, mint a sokéves átlag. A nyári hónapok csapadékösszege (253 mm) 60 mm-rel haladta meg az 1981-2010-es összeget (193 mm). Az évszakos átlagban 31%-os csapadéktöbblet valójában szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen okoztak károkat egy-egy nyári napon a felhőszakadások, heves zivatarok és jégesők, míg egyes tájakon a szokásosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott.
Zömmel 160-200 kJ/cm2 között alakult a nyári globálsugárzás összege hazánkban (11. ábra). Alacsonyabb értékek (150 kJ/cm2 alatt) a magasabban fekvő területeken fordultak elő. A globálsugárzás legnagyobb évszakos értékeit a Balaton nyugati medencéjében, a Dél-Alföldön és a hegységeink déli előterében detektáltuk.