2025. július

2025 júliusa az átlagnál kissé melegebbnek bizonyult, a XX. század kezdete óta a legmelegebb júliusok felső negyedébe sorolható. A csapadék mennyisége az átlagosnál valamivel alacsonyabb volt, ezért a rangsorban a középmezőnyben foglal helyet. Ugyanakkor a csapadék területi eloszlása rendkívül egyenetlenül alakult.

5. ábra
Napi középhőmérsékletek és a sokévi átlagok országos átlagban (°C)

Július elején tovább folytatódott a június végére jellemző hőség. Július 3-áig egy anticiklon uralta térségünk időjárását, így napos, száraz időjárás volt jellemző. 4-én egy gyenge hidegfront vonult át az ország fölött, amely az északi és nyugati tájakon kisebb esőt, záport, néhol zivatarokat okozott. Jelentősebb lehűlést nem hozott, az országos napi középhőmérséklet továbbra is átlag felett maradt. 6-án még csak az északnyugati tájakon jelentkezett csapadék, majd 7-én megérkezett a Gabriel névre keresztelt ciklon, enyhülést hozó hidegfrontjával.  Kiterjedt zivatarrendszer vonult végig az ország jelentős részén. A viharos, helyenként orkánerejű széllökések komoly károkat okoztak a főváros térségében, az Északi-középhegység keleti vidékein, valamint az Alföldön, különösen a Tiszántúli területeken. Másnap is folytatódott a csapadékos, szeles időjárás: több hullámban vonultak kiterjedt csapadékrendszerek nyugat-délnyugatról kelet-északkelet felé. Kelet-Magyarországon kialakult egy szupercella, amelyhez szintén orkánerejű szélrohamok társultak. Jelentős hőmérsékleti kontraszt alakult ki az országon belül: míg a Nyugat-Dunántúlon 16–20 °C-ot mértek, addig a délkeleti tájakon a maximumhőmérséklet meghaladta a 30 °C-ot, sőt a határ menti állomásokon elérte a 35 °C-ot is. A napi csapadékösszeg országos átlaga mindkét napon meghaladta a 10 mm-t. A legnagyobb napi csapadékmennyiséget, 68,1 mm-t, Söjtör állomáson mérték. 9-én a Dunától keletre hullott nagyobb mennyiségű csapadék, miközben a napi középhőmérséklet 16,1 °C volt, ami a hónap legalacsonyabb értéke. Július 11-én a Gabriel ciklon mozgása retrográd irányúvá vált, és egyre sekélyebb lett. Egy hozzá kapcsolódó magassági hidegörvény okozott változékony időjárást térségünkben.

6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)

Július 16-án a Brit-szigetek fölött örvénylő ciklon hidegfrontja érte el a Kárpát-medencét. Megerősödött a szél, és kisebb eső, zápor, néhol zivatarok is kialakultak. Másnap eleinte országszerte felhős volt az idő, majd a felhősáv fokozatosan kelet felé vonult, mögötte gomolyfelhők képződtek, melyekből többfelé alakultak ki záporok, zivatarok – eleinte a Dunántúlon, később a Dunától keletre is. A következő két napban a napi középhőmérséklet 2–3 fokkal az átlag alatt alakult, majd intenzív melegedés kezdődött. 21-én az országos középhőmérséklet már meghaladta a 26 °C-ot, mintegy 4 fokkal volt melegebb az 1991-2020-as normálnál. Átmenetileg anticiklon alakította az időjárást, majd 24-től egy hullámzó frontálzóna okozott csapadékos időt, eleinte csak az ország északi területein. 27-től egy ciklon mélyült ki térségünkben, amelyhez spirálisan elhelyezkedő felhőkarok kapcsolódtak. Ennek hatására sokfelé erősen felhős, borult volt az ég, és több helyen fordult elő eső, zápor, zivatar – utóbbiakat helyenként felhőszakadás kísérte. 28-án délelőtt inkább a Dunától keletre, később pedig a Dunántúlon alakultak ki jelentősebb zivatarcellák. A hónap utolsó napjaiban a napi átlaghőmérséklet az átlag alatt maradt. Július 29-én a felhőzet szakadozni, gomolyosodni kezdett, a csapadékhajlam fokozatosan gyengült, és a hónap végére egyre szárazabb, naposabb idő alakult ki.