Június elején meleg levegő áramlott térségünkbe, nagyrészt napos, száraz idő volt jellemző, de a nyári időben elszórtan már kialakultak záporok, zivatarok. Június 4-én hajnalban a Duna vonalától keletre nagyobb területen 5-10°C közé süllyedt a hőmérő higanyszála, míg a fagyzugos helyeken ennél is alacsonyabb hőmérsékletek adódtak. A hónap minimumhőmérséklete is ezen a napon született, Zabaron 0,9 °C-ot mértünk. Késő délutántól délnyugat felől nedvesebb léghullámok érkeztek, majd fokozatosan egy sekély ciklon mélyült ki térségünkben, mely egészen június 12-ig éreztette hatását. Az esőben, záporokban, zivatarokban bővelkedő időjárás hatására az átlaghőmérséklet általában kissé elmaradt a sokéves átlagtól. Az időszak során a legtöbb csapadék országos átlagban június 6-án hullott (6. ábra), a csapadék mennyisége általában csapadéknyom és 20 mm között alakult, de a felhőszakadással kísért zivatarokból lokálisan 40-50 mm-t meghaladó csapadék is előfordult. Kékestető Meteorológia állomásunkon 122 mm-t mértünk, mellyel megdőlt a napi csapadékrekord, továbbá ez lett a hónap legnagyobb napi csapadékösszege. Ezt követően egy Skandinávia felett kialakult anticiklon peremén a Kárpát-medence térségébe száraz, hűvös levegő áramlott, a napi átlaghőmérsékletek visszaesése jól látszik az 5. ábrán.

Június 15-től dél, délkelet felől nedvesebb levegő érkezett, melynek következtében június 16-17-én eleinte a Duna vonalának tágabb környezetében, később a Tiszántúlon fordult elő eső, zápor, helyenként zivatar. Eközben az Atlanti-óceán fölött ciklon örvénylett, frontálzónája előtt forró afrikai eredetű légtömegek áramoltak Európa nyugati területei fölé, melyek fokozatosan helyeződtek egyre keletebbre és érték el a Kárpát-medencét. 18-tól meredeken emelkedtek az országos napi középhőmérsékletek, 21-én intenzív zivatarok alakultak ki, néhol felhőszakadással és viharos széllökésekkel. Június 23-ig maradt a hőség, majd egy hidegfront érte el hazánkat. A délutáni órákban előbb a nyugati, délnyugati határvidékre sodródtak be zivatarok, később az Északi-középhegység térségében indult be a zivatartevékenység felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel. Az éjszaka első felében az ország keleti felén még egyre nagyobb területre terjedt ki, majd a második felében megszűnt a zivatartevékenység. A napi legnagyobb csapadékösszeg 75,8 mm volt Hejőszalontán. Másnap főként a déli megyékben fordultak elő záporok, az Északi-középhegységben intenzív zivatarok is kialakultak. Ezt követően csökkent a csapadékhajlam, és a hónap utolsó napjaiban melegedés vette kezdetét.