Hazánk legnagyobb részén a középhőmérséklet 17-19 °C között változott májusban. Ennél alacsonyabb értékek a nyugati országrészben (16-17 °C), valamint középhegységeinkben (15-16 °C) adódtak. A legmagasabban fekvő térségekben (Bakony, Cserhát, Mátra, Bükk, Tokaj-Zempléni-hegység) a 15 °C-ot sem érte el a havi átlag, a legalacsonyabb havi középhőmérsékletet (12,2 °C) Kékestetőn mértük. A legmelegebb tájak az Alföld középső részei (Duna-Tisza köze, Körös-Maros köze, Alsó-Tisza-vidék) voltak, errefelé a 19 °C-ot is meghaladta a havi átlag. A legmagasabb havi középhőmérsékletet (19,6°C) Budapest – Állatkert állomáson regisztráltuk, a hőmérséklet csúcsértékét (30,8 °C) pedig május 25-én Derekegyház, valamint május 27-én Dabas állomásokon rögzítettük. A hőmérő higanyszála május 13-án süllyedt a legalacsonyabbra a hónapban: -0,7 °C-ig Nyírtasson. Hőmérsékleti küszöbnapokból kétféle szokott előfordulni májusban: nyári nap (Tmax≥25 °C) és hőségnap (Tmax≥30 °C). Idén hőségnap nem volt, miközben a sokéves átlag 1 nap ebből az éghajlati indexből. Országosan 12 nap lett nyári nap, melyből az 1991 ̶ 2020 közötti normál 10 nap.

A május országos átlagban 1,4 °C-kal lett melegebb az 1991 ̶ 2020-as sokéves értéknél. Így a 17,5 °C-os havi középhőmérséklettel a 16. legmelegebb május 1901 óta, holtversenyben az 1924-es és az 1945-ös év májusaival együtt. Hazánk teljes területén melegebb volt a szokásosnál, az anomália jellemző mértéke 1-1,5 °C. Ennél magasabb, 1,5-2,0 °C közti eltérést regisztráltunk a Dunántúl középső részén és az Alsó-Tisza-vidéken. 2 °C feletti eltérést a Mátrában, valamint foltokban Tatabánya és Kunszentmiklós téréségében tapasztaltunk. A legalacsonyabb, 0,5-1,0 °C között anomália jelentkezett az Alpokalján, az Észak-Magyarországi-medencék és Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság területén.