A júliusi csapadékösszeg országos átlagban 66,1 mm-nek adódott, amely a sokévi átlagnál 8%-kal kevesebb, ugyanakkor a csapadék területi eloszlása most is szélsőségesen alakult. Júliusban ezúttal a legtöbb csapadék a Dunántúl nyugati részén, illetve az ország északi, északkeleti területein hullott. Az Alpokalján, a Vas-Soproni síkságon, a Marcal-medencében, a Zalai-dombságban 100-160 mm csapadékot összegeztünk. Valamivel kevesebb, 70-110 mm csapadék érkezett Belső és Külső-Somogyba, a Felső-Tisza vidékre, a Nyírségbe továbbá a Tokaj-Zempléni hegyvidékre. Szárazabb területek főként a Duna-Tisza közén jelentkeztek 30-50 mm, a legszárazabb a főváros térsége továbbá Szolnok és annak környezete volt, ahol a havi csapadékösszeg jellemzően 15-25 mm között maradt. A legkevesebb csapadékot Szolnok repülőtér állomáson mértük (14,5 mm). Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt számos állomáson jóval 100 mm feletti havi csapadékmennyiséget összegeztünk. A havi legnagyobb csapadékösszeget Sümegen mértük Veszprém vármegyében, 196,6 mm-t. Ezen az állomáson 8 napon hullott 10 mm feletti, 3 napon 20 mm-t meghaladó csapadékösszeg, egy kimagasló érték volt a hónap során: július első napján 61,4 mm esett ott.

A júliusi csapadék mennyisége az ország jelentős részén az átlag alatt maradt, általában a megszokott mennyiség 60-90%-a jelentkezett, de előfordultak olyan vidékek, ahol még jelentősebb hiányt tapasztaltunk. Ilyenek voltak a főváros és Szolnok térsége, ahol a megszokott mennyiség negyede, ötöde hullott le. Magyarország északkeleti és nyugati részén voltak nagyobb összefüggő területek, ahol a havi összeg meghaladta az 1991-2020-as átlagértéket. A Felső-Tisza vidéken, a Nyírségben és a Tokaj-Zempléni hegyvidék területén 120-160%, míg az Alpokalján, a Vas-Soproni síkságon, a Marcal-medencében, a Bakonyban és a Zalai-dombságban a sokéves átlag 140-220%-a érkezett.