A júniusi csapadékösszeg országos átlagban 79,3 mm-nek adódott, amely a sokévi átlagnak (71,8 mm) a 110%-a. 2023 júniusában az elmúlt két száraz június után ismét átlagos mennyiségű csapadék hullott, mellyel az 50. legnedvesebbnek számít 1901 óta. A legkevesebb csapadékot Budapest Csepel állomáson mértük (16,7 mm), mindeközben Kékestetőn 254,1 mm-t regisztráltunk a hónap során. Június 6-10 közötti 5 napos időszakban 190 mm csapadék esett Kékestető Meteorológia állomásunkon, ez a megszokott érték több mint 2,5-szerese. A Dunántúl legnagyobb részén 60-100 mm adódott, foltokban azonban jelentkeztek olyan területek, ahol jóval több: 100-140 mm és jóval kevesebb: 30-40 mm volt a havi összeg. A Dunától keletre a Dunakanyart és a Viharsarkot összekötő egyenestől délnyugatra szárazabb volt a június, kisebb területektől eltekintve 30-70 mm esett. Az említett vonaltól északkeletre több, általában 70-140 mm csapadék hullott, de a Mátrában még ennél is magasabb összegeket mértünk.

Az 1991-2020-as sokévi átlaggal összevetve látható, hogy a Dunántúlon a csapadékanomália vegyes képet mutatott, általában a megszokott mennyiség 70-130% hullott, de foltokban ennél kisebb és nagyobb anomália is jelentkezett. A Dunakanyartól induló északnyugat-délkelet irányú vonal mentén ketté válik a csapadékanomália jellege, a vonaltól nyugatra többnyire negatív, míg keletre pozitív eltérés volt jellemző. Az Alföld déli részein jelentkeztek a legszárazabb egybefüggő területek, ahol a normál értéknek általában 40-80%-a hullott. A vonaltól keletre általában a sokéves átlag 120-220%-a adódott, miközben a Berettyó-Körös-vidéken, a Hortobágyon, a Hajdúságban 2-szer, míg a Mátrában és annak előterében az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkságon akár 3-szor annyi csapadék is lehullott, mint egy átlagos júniusban.