Az év első hónapja csapadékban bővelkedett. Hazánk legnagyobb részén 50 mm feletti összeg volt a jellemző. Csak a legszárazabb területeken maradt el ettől a havi összeg: az Alsó-Tisza-vidéken a 40 mm-t, míg a Soproni-hegység és a Soproni-medence területén a 30 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. A Dunántúl legnagyobb részén - a Marcal folyótól délre és keletre - 70 mm feletti összegeket regisztráltunk. Az Észak-magyarországi-középhegységben és az Alföld Tiszától északra fekvő tájain is hasonlóan magas értékek voltak jellemzőek. Ebben a délnyugat-északkelet irányú sávban a 100 mm-t meghaladó összegek sem voltak ritkák, főként a magasabban fekvő tájakon, illetve Somogy és Zala vármegyék határán. A havi legnagyobb csapadékösszeget Mátraszentimre állomáson mértük: 165,4 mm. A legnagyobb napi csapadékösszeg pedig Bakonybélben 73 mm volt január 09-én. A havi legalacsonyabb összeget Sopron Kuruc-dombon regisztráltuk: 22,9 mm.

Januárban a havi csapadékösszeg országos átlagban 81,3 mm volt, ami az 1991-2020-as normál 249 %-a. Így ez lett a legcsapadékosabb január az elmúlt 123 évben. Az ország teljes területén elérte a sokéves átlag értékét az ebben a hónapban lehullott csapadék. A Soproni-hegység és a Soproni-medence területén az átlaggal megegyező mennyiségeket regisztráltunk, míg az Alsó-Tisza-vidéken a normálnak a 120-130 %-a érkezett. Ezek számítanak a hónapban a legszárazabb területeknek Ahogy haladunk hazánk belső részei felé, úgy nő az anomália, a 200 %-ot a legtöbb helyen meghaladja. A legcsapadékosabb országrészekben pedig 380-400 % feletti értékeket is találunk. Ilyen a Kerka-vidék, valamint a Cserhát, a Mátra és a Bükk. Miskolc Diósgyőr állomáson a megszokott csapadékösszegnek több mint négy és félszerese hullott januárban.