Az idei augusztus nagyon forró volt, 1901 óta a második legmelegebb augusztus. Az előző hónapok szárazsága után az évszak utolsó hónapjában már több csapadék hullott, országosan nagyjából egy átlagos hónapot zártunk.
Az előző hónapok szárazsága után augusztusban végre megérkezett a csapadék. Bár országosan közel átlagos csapadékot hozott a hónap, jelentős területi különbségek most is megfigyelhetőek. Ismét a Dunántúlon érkezett több csapadék. Itt – főképp a délnyugati határ mentén és a Szentgotthárd-Esztergom vonalban – a 100 mm feletti összegek jellemzőek. Ezzel szemben az Alföld jelentős részén a 30 mm alatti összegek sem ritkák. A Hortobágyon, a Nyírségben és a Beregi-síkon még ennél is kevesebb csapadékot mértünk, a 15 mm-t sem érte el ezeken a területeken a havi összeg. Az augusztusi csapadékösszeg országos átlagban 49,9 mm volt, amely a sokévi értéknek a 84%-a. A legnagyobb összeget Esztergomban jegyeztük (136,5 mm), a legkevesebb csapadék pedig Csaroda állomásunkon érkezett (2,5 mm). Csarodán ez egyébként a sokéves átlagnak (54,6 mm) kevesebb, mint fél százaléka. Sőt, az országos átlagban legszárazabbnak számító 2012-es augusztus során is több csapadékot mértünk itt, mint idén (2012-ben 3,3 mm volt a havi összeg). A hónap folyamán a legnagyobb napi összeget augusztus 21-én Körösújfalu állomáson detektáltuk: 66,6 mm-t.
Az anomália térképen nagyjából fele-fele arányban találunk a sokévi átlagnál szárazabb, illetve a normállal megegyező vagy azt meghaladó csapadékú területeket. A legtöbb csapadékot kapó részeken az 1991-2020 közötti normálértéknek a 140-150%-a is lehullott augusztusban. Ilyenek pl. a Komárom-Esztergomi-síkság, a Bugaci- vagy a Dorozsma-Majsai-homokhát. A másik véglet pedig az extrém száraz területek, ahol a megszokott értékeknek kevesebb, mint a 10%-a érkezett csak a hónapban. Ilyenre példa a Közép-Tisza-vidéken a folyó bal partján fekvő területek, különösen a Hortobágy, valamint az északkeleti országrészben a Beregi-sík.
A nyári szárazság tovább folytatódott augusztus első felében is. 19-ét megelőzően csak pár nap volt, amikor országos átlagban kimutatható mennyiségű csapadék hullott (8., 13., 15. és 16.). Viszont ez sem mérsékelte az aszályt, főképp hogy csak elszórtan érkezett, és a legszárazabb területek ekkor is kimaradtak. Hiába mértünk helyenként akár 30 mm csapadékot, ez zivatarral, viharos széllökésekkel és jégesővel társult. Augusztus 19-én azonban elérte hazánkat egy front, melynek hatására az ország nyugati felében záporok, zivatarok alakultak ki, bár az Alföldön még a forróság uralkodott. 20-án már a Tiszántúlt is elérte a csapadékhullám, majd 21-én és 22-én országszerte csapadékos időjárás volt jellemző. Sok helyen zivatarok is kipattantak, amiket megerősödő szél kísért. Országos átlagban ekkor a napi csapadékösszegek a normálnál 4,5 - 5-ször magasabbak voltak. A hónap további részében 2 nap (25. és 26.) kivételével az ország különböző területein, de mindig volt csapadékhullás. Augusztus utolsó napján egy peremhullámnak köszönhetően országosan az átlagosnak a kétszerese hullott le, bár a Tiszától keletre eső területek ekkor is kimaradtak.