Idén májusban meglehetősen szélsőségesen alakultak a csapadékviszonyok. Országos átlagban 30,4 mm csapadék hullott, 46 %-kal volt kevesebb a normál értéknél. A legtöbb csapadék a Dunántúl határmenti területein hullott (60-100 mm), a legnagyobb csapadékösszeget Kőszegen (128,4 mm) regisztráltuk. A legszárazabb területek a Felső- és Közép-Tisza vidék, a Nyírség és az Északi-középhegység voltak, ahol 0,1-15 mm között alakult a csapadék mennyisége. A legkevesebb csapadékot Tiszaigar állomáson (0,5 mm) mértük.

A Dunántúlon az északnyugati és délnyugati határ mentén előfordultak olyan területek, ahol a megszokott mennyiség (100 %) hullott le, kisebb területeken előfordult 120-130% is. Az ország nagy részén azonban jobbára csak 30-70%-át mértük a májusban megszokott csapadékmennyiségnek. A legnagyobb negatív anomáliát a Tisza-tó térségében, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben tapasztaltuk, ahol nagyobb összefüggő területen az 1991-2020-as normál értéknek kevesebb mint 20%-át kaptuk.

A hónap első napjaiban hazánk időjárását a Kelet-európai-síkság felett kiépülő anticiklon és a tőlünk délre elhelyezkedő mediterrán ciklon határozta meg. Térségünket változó nedvességtartalmú, labilis légtömeg töltötte ki, mely kedvez a záporok, zivatarok kialakulásának. Május 10-től pár napig egy anticiklon hatása alá kerültünk, majd frontokban gazdag időjárás következett, de nagyobb csapadék ennek ellenére sem érkezett. Május 24-én egy mérsékeltövi ciklon érte el az országot, előbb meleg nedves, majd 25-én hideg levegő érkezett, melyben a záporok mellett heves zivatarok is kialakultak. Május 27-től egy hullámzó frontvonal majd egy peremhullám tette érdekessé a Kárpát-medence időjárását. Habár a hónap során 24 napon hullott csapadék, mégis meglehetősen száraz májust hagytunk magunk mögött. Az ábrán jól látható, hogy 9 esetben még az 1 mm-t se érte el országos átlagban a csapadék mennyisége.