2022. március

Bár napsütéses, de az éjszakai fagyok miatt mégis az átlagosnál hűvösebb volt a március. Az utolsó nap kivételével a teljes hónap során alig hullott csapadék.

4. ábra
Csapadékösszeg

Márciusban is folytatódott az év eleje óta tartó csapadékszegény időjárás. A havi csapadékmennyiség országos átlagban 20,2 mm volt, ami 14,2 mm-rel kevesebb az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnél (34,4 mm). A csapadék területi eloszlása változatos képet mutat. A legkevesebb csapadék az ország déli, délkeleti részén hullott (5-15 mm). A legszárazabb állomásunk a Szegedtől nem messze a déli határ mentén elhelyezkedő Kübekháza (3,6 mm) lett. A Kisalföldön és a főváros tágabb környezetében 10-25 mm csapadék volt jellemző, míg a Bakonyban és a Dunántúli-dombság területén valamivel több, 25-40 mm esett.  Az Északi-középhegység keleti részén (a Bükkben és a Zempléni-hegységben) regisztráltuk a legtöbb csapadékot, 25-60 mm-t, a legnagyobb havi csapadékmennyiséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Baskó állomáson mértük (53,4 mm). Ebben a hónapban mindössze 3 csapadékos napot regisztráltunk, ami 6 nappal kevesebb a sokéves átlagnál.

5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1991-2020-as átlaghoz viszonyítva

2022 márciusában országosan 41%-kal kevesebb volt a csapadék, azaz közel a fele hiányzott az 1991-2020-as sokévi átlagnak. A legnagyobb csapadékhiány az ország déli és keleti határa mentén mutatkozott, ahol mindössze a normál 10-30%-a jelentkezett. A Kisalföldön, a Dunántúli-középhegység nyugati, továbbá az Északi-középhegység keleti részén a sokéves átlagnál 30-50%-kal kevesebb csapadék hullott. A sokéves átlagnak megfelelő, illetve azt meghaladó csapadékmennyiség csupán a Zalai-dombságban és az Északi-középhegység keleti felén volt jellemző. Jelentős (másfélszeres, illetve azt meghaladó) csapadéktöbblet a Zempléni-hegységben és a Cserehátban jelentkezett.

6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)

2022 márciusában hazánk eleinte egy Skandinávia, később egy Kelet-Európai síkság feletti középponttal rendelkező anticiklon hatása alatt állt. (Március 3-7-e között egy magassági hidegörvény okozott térségünkben elszórtan gyenge havazást, hózáporokat.) Az első dekád vége felé egy összeáramlási vonal mentén először északkeleten, keleten, később a Dunántúlon is kialakult hószállingózás, kisebb havazás, néhol gyenge hózápor. Március 15-én északnyugat felől egy kisebb ciklon érte el térségünket, a Dél-Dunántúl kivételével az ország többi részén kisebb eső, zápor, az Északi-középhegység magasabb csúcsain havas eső, havazás is kialakult. A ciklon távozásával hosszú időre a Kelet-Európai-síkság felett uralkodó anticiklon peremére került térségünk, melynek következtében a hónap végéig száraz volt az idő. A hónap utolsó napjaiban egy mediterrán ciklonhoz kapcsolódva, nyugat felől több hullámban érkezett csapadék, mely országos esőzést eredményezett.