Júniusban a csapadékösszeg országos átlaga 82,6 mm volt, amely a sokévi átlagnak (71,8 mm) a 115%-a. Így a hónap a 46. legcsapadékosabb június lett 1901 óta. A csapadék eloszlása jól szemlélteti a nyárra jellemző konvektív jelleget, amikor a csapadék jelentős része záporokból származik. A legnagyobb mennyiség az ország északkeleti területein hullott, ezt követte a Dunántúl, és az Alföldön is adódott egy-egy nedvesebb gócpont. Az Északi-középhegységben és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében többnyire 50-200 mm között volt a havi összeg. A Dunántúlon általában 50-160 mm, míg az Alföldön 40-120 mm közötti értékeket mérhettek az ott élők. A havi legnagyobb csapadékösszeget, 215,1 mm-t Tiszakarád állomáson rögzítettük, melynek közel a fele június 22-én hullott (101,5 mm). Ugyanezen a napon regisztráltuk Tiszabercelen a hónap során lehullott legnagyobb 24 órás összeget: 127,2 mm-t. A legkisebb havi csapadékösszeg a Pest vármegyei Dabason volt, mindössze 28,9 mm.

A júniusi csapadékmennyiséget az 1991-2020-as sokévi átlaggal összevetve látható, hogy az ország déli részén többnyire hiány, míg északkeleten és északnyugaton többlet volt jellemző. Az északkeleti területen belül is kiemelkedik a Nyírség, a Felső-Tisza-vidék és a Tokaj-Zempléni-hegyvidék, ahol 1,5-3-szor annyi hullott, mint szokott. A Dunántúlon a Balaton-felvidék és a Bakony voltak a legcsapadékosabbak, ahol a szokott mennyiség 1,5-2-szerese jelentkezett. A legszárazabb területeken, a Duna-Tisza közén, a Zalai-dombságban, a Tolnai-Baranyai-dombvidéken és a délkeleti határvidéken voltak olyan részek, ahová csupán a megszokott mennyiség fele érkezett meg.