A májusi csapadékösszeg országos átlagban 68,6 mm-nek adódott, amely a sokévi értéknek (64,4 mm) a 106%-a. Így a hónap nagyjából a középmezőnybe (52. helyre) került az elmúlt 124 év rangsorában. Körülbelül hazánk felén 70 mm feletti havi összegek voltak a jellemzőek. Ilyen területek a Dunántúl nyugati és déli részén, a Mátrában, a Bükkben, a Felső-Tisza-vidéken és a Budapest térégében találhatóak. A legcsapadékosabb tájak a Zalai-dombság és a Kemeneshát voltak, errefelé mértük a legmagasabb havi összeget is: 236,7 mm-t Hagyárosböröndön. A Dunántúl egyes részein (pl. a Kisalföldön) és az Alföldön ezzel szemben sokfelé a 40 mm-t sem érte el a havi csapadék mennyisége. A legszárazabb tájunkon – a Berettyó-Körös-vidéken – 25 mm alatt maradt a májusi összeg, a legalacsonyabb havi csapadékösszeget Körösladányban regisztráltuk: 16,6 mm-t. A heves zivatarok, felhőszakadások alkalmával sok mérőállomáson 50 mm feletti napi mennyiséget mértünk, a legnagyobb 24 óra alatt lehullott csapadékösszeget (94,2 mm) május 25-én Hagyárosböröndön jegyeztük fel.

A sokévi átlaghoz viszonyítva szinte hasonló mennyiségű (annak 106%-a) volt a májusi csapadék országos átlagban. Az 1. ábrán csapadékosnak számító tájakon (ahol 70 mm feletti a havi összeg) haladta meg a csapadék mennyisége az 1991-2020-as normál értékét (2. ábra). A legcsapadékosabb térségekben (Zalai-dombság, Kemeneshát, a Mátra és Bükk határa) a sokéves átlag több, mint kétszerese is lehullott a hónap folyamán. Ugyanígy összecsengenek a csapadékszegény területek is a két térképen, a megszokottnak 60-70%-a érkezett ezekben a száraz országrészekben (Berettyó-Körös-vidék, Marcal-medence).