Jelentős csapadékra van kilátás

Az elmúlt héten hétfőről keddre virradó éjszaka erős hidegfront érte el hazánkat, ami véget vetett a megelőző három hét nyáriasan meleg, sokfelé száraz időjárásának. Hétfőn este az északi országrészben eredt el az eső, majd kedden országszerte volt csapadék, bár az Alföld jelentős részén igen kevés esett. Szerdától többfelé, de már csak kisebb csapadék fordult elő, majd ma reggelre egy tőlünk kissé keletre elvonuló légörvény hozott esőt a keleti országrészbe. A 10 napos csapadékösszeg jellemzően 5-15 mm között alakul hazánkban, de a Dunántúl északi részén ennél jelentősen több, míg nagyjából a Paks – Tiszafüred sávban kevesebb esett (1. ábra). Ezzel valamelyest csökkent a csapadékhiány, de az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege az Alföldön és a Dunántúl keleti felén így is jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2., 3. ábra).
A talaj felső 20 cm-es rétege az elmúlt héten sokfelé átnedvesedett (4. ábra), és az ország nagy részén a középső talajrétegbe is jutott a nedvességből (5. ábra). Az Alföld középső része maradt továbbra is igen száraz (6. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke hétfőn még igen magasan, 23 és 31 Celsius fok között alakult, majd keddtől már csak 10-15 fokok fordultak elő. Már szerdán hajnalban is sokfelé mérhettünk 5 fok alatti minimumokat 2 m-es magasságban, csütörtöktől pedig reggelente többfelé fagypont alatti értékek is előfordultak (7-10. ábra).

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (11. ábra). Az Alföld északi részén a téli belvízfoltokban az őszi vetések kipusztultak. A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A hűvösebbre fordult időjárás jól jött, mert nem rövidülnek tovább a tavaszi fenológiai fázisok a korábbi szokatlan meleg miatt. A lehűléssel érkezett csapadékra főként a csírázó, éppen kisoroló napraforgónak és kukoricának van égető szüksége, a magágy készítése és a vetés sokfelé igen száraz talajba történt.  
A legtöbb gyümölcsfánk már elvirágzott, a terméskezdeményeket és a növekvő termést a nagyszámú kártevő mellett gyenge éjszakai fagyok veszélyeztették. 0 fok alatti hőmérsékletek még egészen péntekig előfordulhatnak, de várhatóan -1, -2 foknál nem lesz hidegebb.

Az elmúlt napokban csapadékosabbra fordult időjárás miatt gyakran volt nedves a növények levélének felülete, ami a gombás megbetegedések miatt kedvezőtlen. A párás időszakok hossza azonban viszonylag alacsonyan maradt.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március legvégére - április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke meglehetősen magas a korán érkezett tavasz, majd hirtelen nyár hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki és az idén még bevetetlen táblákat jelölik (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg - bár még nagyon a kukorica szezon elején járunk - jelenleg többnyire 110 és 130 foknap között alakul, mely jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál is.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április második felében kevés eső már az Alföldön is esett, de nem elegendő. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 110-130 mm-rel meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön nagyjából megegyezik azzal. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős a hiány.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására lelassult a növények fejlődése. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött.

A folytatásban péntekig még marad a változékony, hűvös idő, majd szombattól jelentős melegedés, és száraz, napos idő valószínű. Kedden a Dunántúl nyugati részén, majd estétől sokfelé várható jelentős mennyiségű eső, helyenként zivatar. Szerdán a csapadék északra korlátozódik, csütörtöktől elszórtan várhatók záporok, zivatarok, vasárnapra pedig kiszárad a légkör térségünkben. A heti összcsapadék nagy területen meghaladhatja majd a 10, sokfelé a 20 mm-t is. Azonban a déli országrészben van esély arra, hogy 10 mm alatt marad a csapadék mennyisége. A talaj tehát várhatóan hazánk döntő részén megázik. A levélnedvesség-tartam csütörtökig kifejezetten magas lehet a többszöri csapadék miatt, ez a gombabetegségeknek kedvező körülményeket teremt. Gyakran lesz élénk, időnként erős az északias, majd nyugatias, a hét második felében pedig a délies szél. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek alatt alakul péntekig. Napközben jellemzően 11 és 16 fok közé melegszik a levegő. Kedden reggelre északkeleten, csütörtökön és pénteken a fagyzugos területeken másfelé is elfordulthatnak gyenge (-1, -2 Celsius fok) éjszakai fagyok. Szombattól intenzív melegedés kezdődik a déliesre forduló áramlással, vasárnap már jellemzően kevéssel 20 fok fölötti maximumok várhatók. A jövő hét első felében napos, száraz időre van kilátás 21-26 fokos maximumokkal. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hét végig alig változik, marad a jelenlegi 10 fok körüli értékeken, majd vasárnaptól jelentősen emelkedni kezd.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. április 21.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. április 21-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 21-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 21-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 21-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 21-én (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. április 21-én (%)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. április 19-én (Celsius fok)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. április 20-án (Celsius fok)

9. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. április 21-én (Celsius fok)

10. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. április 22-én (Celsius fok)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. március 29. és április 13. közötti időszakban

13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. április 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. április 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)