2024. november 23. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2022. január 13. 13:22

Lassú enyhülés csapadék nélkül

A múlt hét második felében a megelőző időszakhoz képest drasztikusan lehűlt az idő, ez a lehűlés azonban még így is az ilyenkor megszokottnál csak 1-2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett. Növényvédelmi szempontból mindenképpen jól jött a hideg, nehezíti a kártevők áttelelését, ugyanakkor nem alakultak ki olyan fagyok, amik károsítanák az ismét mély nyugalmi állapotba került vegetációt. A legnagyobb lehűlések a hóval borított keleti országrészben voltak jellemzőek, ahol pedig összefüggő hótakaró védi áttelelő szántóföldi növényeinket. A folytatásban lassan enyhül az idő, számottevő csapadékra azonban nem számíthatunk.

A mögöttünk álló egy hétben hideg, téli idő volt jellemző hazánkban, a csapadék is hó formájában hullott. A lehűlés a múlt csütörtökön kezdődött, és péntek reggelre már 7-10 fokkal jobban lehűlt a levegő, mint egy nappal korábban (1. ábra). Országszerte fagyosak voltak az éjszakák, a legtöbb helyen -5 fok alatt alakultak a minimumok, de a derült, szélcsendes reggeleken illetve területeken -10 és -15 fok közé csökkent a hőmérséklet, a leghidegebb a vastag hóréteggel borított keleti határszélen volt (2. ábra). Napközben a legtöbb napon fagypont fölé melegedett a levegő az ország jelentős részén, de többnyire +5 fok alatt maradtak a maximumok. Szombaton délkelet felől egy mediterrán ciklon csapadéksávja okozott jelentős havazást a keleti országrészben, vasárnap reggelre az Alföld déli részén és a Tiszántúlon összefüggő, 3-13 cm-es hóréteg alakult ki (3. ábra). Vasárnap és hétfőn a Dunántúl középső részén is havazott, bár ott 2 mm alatti csapadékmennyiség volt jellemző, így főleg a Bakonyban alakult ki tartós, 2-3 cm-es hóréteg. A tiszántúli hó azonban kedden tovább gyarapodott, sőt sokfelé az erős, viharos szél hófúvásokat is okozott, így szerda reggel a keleti országrészben 3-7 cm-es, a határszélen néhol 10-15 cm-es hótakaró védte a szántóföldi növényeket az erős fagyoktól, míg a Dunántúlon inkább csak foltokban volt jellemző hó (4. ábra). Az északi országrészben, az Alföld nyugati, északnyugati részén valamint a Kelet- és a Nyugat-Dunántúlon azonban egyáltalán nem hullott csapadék az elmúlt egy hétben (5. ábra), és száraz, hideg idő uralkodott. A talajok többnyire 2-10 centiméteres mélységben vannak átfagyva, de a hóval nem borított kiskunsági tájakon a homokos talaj 20 centiméternél is mélyebben átfagyott. A hideg időben a nedvességtartalom a felső egy méteres rétegben nem változott számottevően az elmúlt egy hétben (6. ábra).   

Az őszi vetések többnyire jó állapotban vannak. A repcére a legtöbb helyen jól fejlett táblák a jellemzőek. Az őszi árpa és búza is kellően megerősödött az ősz folyamán ahhoz, hogy gond nélkül elviselje az elmúlt napok -10 és -15 fok közötti éjszakáit a hótakaró által nem védett területeken is, szépen zöldellnek az őszi kalászosok táblái (7. és 8. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 30-50 mm-rel, északnyugaton 60-70 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt illetve január első felében is sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták.

Az előttünk álló egy hétben is folytatódik a nagyrészt száraz időjárás. A hét végéig az időjárási frontok csak súrolják térségünket, így számottevő csapadékra sehol nincs kilátás. Éjszakánként főként keleten, északkeleten képződik zúzmarás köd, napközben azonban a legtöbb helyen kisüt a nap. Hétfőtől már több lesz a felhő fölöttünk, hétfőn és szerdán főként északkeleten, míg kedden többfelé várható kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék. Az északnyugati szél pénteken és szombaton a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén lesz élénk, majd hétfőn és kedden sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Az elmúlt napokhoz képest kissé megenyhül az idő, a -10 fok alatti hidegek nem lesznek jellemzők, és erősödik a nappali felmelegedés is. Péntek hajnalban még az ország nagy részén fagypont alá hűl a levegő, de szombat reggelre a Dunántúl északi és középső tájain már fagypont fölött alakulnak a minimumok, majd vasárnap reggelre ismét országos fagyra lehet számítani. Napközben a hét további részében jellemzően 3 és 8 fok közé melegszik a levegő, csak a tartósabban ködös tájakon valószínű ennél hidegebb, fagypont körüli hőmérséklet. A jövő hét első felében pedig tovább enyhül az idő, néhány fokkal emelkednek a maximum értékek, és éjszakánként is többfelé fagypont fölött marad a hőmérséklet.      

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. január 13.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
24 órás hőmérséklet változás 2022. január 7-én 8 óráig (Celsius fok)


2. ábra
Minimum hőmérsékletek 2022. január 13-án (Celsius fok)


3. ábra
A hóval borított terület határa a Tiszától kissé nyugatra a Sentinel2 műhold 2022. január 9-én készült felvételén


4. ábra
Hóvastagság értékek 2022. január 12-én 7 órakor (cm)


5. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. január 12-én (mm)


6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. január 11-én (%)


7. ábra
A Sentinel2 műhold Lőrinci térségéről 2022. január 9-én készült nagy felbontású felvétele


8. ábra
A Sentinel2 műhold Köröm község térségéről 2022. január 11-én készült nagy felbontású felvétel


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. január 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. január 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)