Nem enyhül az aszály

A mögöttünk álló egy hét során nagyobb részt száraz időjárás volt a jellemző, bár több gyenge időjárási front is érkezett fölénk. Ezek azonban csak kis területre, délnyugatra, nyugatra és északkeletre hoztak számottevő csapadékot, helyenként 20-30 mm-t, az ország jelentős része viszont szinte teljesen szárazon maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad az átlagostól, többnyire 20-70 mm-es a hiány (2. ábra). A 90 napos összeg csak kis foltokban mutat többletet, a jellemző ezen az időtávon is a hiány, mely az ország középső részén a 120 mm-t is eléri (3. ábra). A talaj felső fél méteres rétege csak északkeleten és délnyugaton tartalmaz helyenként kielégítő mennyiségű nedvességet, hazánk túlnyomó részén rendkívül száraz (4. ábra). A fél méternél, különösen az egy méternél mélyebb talajrétegben vannak még nedvességtartalékok, de ez is egyre kevesebb. A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály az ország nagyobb részén tovább fokozódott az elmúlt egy hét során (5. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke augusztus első napján még sokfelé 35 Celsius fok fölött alakult (6. ábra), majd egy hidegfront mögött tartósabb nyugatias áramlás alakult ki, és a maximumok is 30 fok közelébe mérséklődtek.

A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó elvirágzott, a citromérés fenológiai fázisában van, és a kukorica is egyre többfelé szárad, elkezdődött az érés folyamata (7-10. ábra). Bár égető szükség lenne az esőre, sokfelé már egy kiadós csapadék sem segítene az állományokon. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiséget sem kapták meg, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.

Az elmúlt egy hétben sokfelé és többször is, de többnyire csak egy-egy fél napra voltak vizesek a növényállományok, a levélnedvesség időtartama főleg pénteken és szombaton haladta meg a tíz órát. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulásának a jobbára száraz idő nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de csökkenő tendenciát mutat. Az erdők kivételével a természetes vegetáció is egyre veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növényeink is száradni kezdtek már. A természetes száradást a forró, nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutat az átlagosnál kevesebb zöld tömeget elsősorban az Alföldön és a Dunántúl keleti területein, ami az aszály következménye (11. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1150 és 1340 foknap között alakul (12. ábra), és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 150-230 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 120-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, a jellemző a száraz idő volt, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus elején sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északkeleten 40-70 mm-el marad el az optimális értéktől, másfelé viszont 80-160 mm az elmaradás.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban is nagyrészt száraz, ismét egyre melegebb időre van kilátás. Ma és holnap még kialakulhatnak záporok, zivatarok, szombattól azonban a jövő hét második feléig már nagyon kicsi a csapadék esélye. Területi átlagban nem várható számottevő mennyiségű eső a következő 6-8 nap során, így összességében az ország nagyobb részén tovább szárad a talaj, és az aszály súlyosbodása várható. A hőmérséklet csúcsértéke kezdetben még 30 fok körül alakul, majd szombattól a déli területeken már 35 fok közelébe, a jövő héten pedig a fölé emelkedik.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. augusztus 8.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 7-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 7-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 7-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. augusztus 6-án (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. augusztus 7-én

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. augusztus 1-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. július 11. és 26. közötti időszakban

12. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg augusztus 6-ig (foknap)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. augusztus 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. augusztus 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)