További záporok öntöznek

A hét első felében meleg, nagy nedvességtartalmú légtömegek alakították időjárásunkat. Ebből adódóan már többfelé fordultak elő jelentős, 20 mm-nél nagyobb mennyiségű csapadékot adó záporok, néhol felhőszakadások. Ugyanakkor akár kis területen belül is nagy különbségek alakultak ki csapadékmennyiség tekintetében. Az elmúlt öt napban csütörtök délig az ország nagy részén 10 és 25 mm közötti összeg hullott, ennél kevesebbet a délnyugati, nyugati határszélen mértek, az Alföld déli részén és az északi országrészben azonban sokfelé ennél is több esett (1. ábra). Az ábrán még nem látszik a csütörtök délelőtti eső, ami a Tiszántúl középső tájain adott számottevő mennyiséget. A talajok felszín közeli része ebből adódóan sokfelé átnedvesedett, sárossá vált (2. ábra), a 10-20 cm-nél mélyebb rétegekben azonban még nagy szükség van további nedvesedésre. A felső fél méteres réteg víztartalma foltokban még mindig a kritikus 40%-os érték alatt van, és sokfelé nem haladja meg a növények számára hasznosítható víztartalom 50%-át (3. ábra). Az 50 cm-nél mélyebb rétegekbe egyelőre még nem szivárgott le a csapadékból, ott továbbra is a nedvességvesztés a jellemző.
A hőmérséklet többnyire az átlagos körül vagy kicsit fölötte alakult az elmúlt napokban. Bár a maximum értékek kissé visszaestek a hétvégéhez képest, így is jellemzően 22-27 fokközé melegedett délutánonként a levegő.

Szántóföldi növényeink közül az őszi búza a szemeket neveli, az őszi árpa viszont már az érés fenológiai fázisban jár, egyre többfelé szépen szőkül, a repce pedig a magot fejleszti, néhol már érni kezd. A búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé (4. ábra), a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást (5. ábra), így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények közül a napraforgó sokat fejlődött, 6-8, többfelé már 8-10 leveles állapotú (6. ábra). A kukoricának végre megjött a meleg, eddigi fejlődése elég vontatott volt, de már az 5-7 leveles állapot a jellemző (7. ábra). Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Az eddig lehullott csapadék rendkívül jól jött, az őszi vetések szemfejlődésében nagyon sokat segít. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a nedvesebb idő, a magasabb páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május utolsó illetve június első hetére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A felhős idő miatt szembetűnően sok a fehér folt az ábrákon, ahonnan nem származik értékelhető információ. Az azonban megállapítható, hogy a legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé látható kismértékű növekedés, ugyanakkor a Hortobágyon egyértelmű csökkenés jellemző. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az jól látszik, hogy az előző időszakhoz képest kisebb területet foglal el negatív anomália, vagyis a csapadékos idő egyre többfelé növeli a zöld tömeg mennyiségét.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek, jelenleg többnyire 360 és 430 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti országrészben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékeknél északkeleten 30-40 foknapos elmaradás, míg a Dunántúlon 30-50 foknapos többlet látható. Ez a tavalyi hűvös májusi időjárás miatt alakul így. A sokéves átlaghoz képest jelentősen csökkent a pozitív eltérést mutató területek nagysága: a nyugati, délnyugati országrészben van némi többlet, míg az ország nagy részén kevéssel, mintegy 10-30 foknappal az átlag alatt alakulnak az értékek. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. A halmozott csapadékösszeg jócskán, bő 100 mm-rel elmarad az ideális értéktől. A május végén érkezett csapadék, mely a repcét a magképződés, a búzát a virágzás fenofázisában érte. Június elején is folytatódott a záporos időjárás, mely rendkívül sokat segített, összességében azonban a termés optimális fejlődéséhez ez a csapadék és talajnedvesség még mindig kevés. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. Április elejétől már 100 mm körüli csapadékhiány halmozódott föl az optimálishoz képest mindkét bemutatott térségben, de az országban nagy különbségek alakultak ki. A kukorica ilyen időben mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, Medárd körül nagyobb esőt adó csapadékrendszerek is kialakultak, így bízhatunk a növény immár közel optimális fejlődésében. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

A hét további részében sem változik számottevően időjárásunk. Csapadék szombat reggelig főként a Dunától keletre lesz jellemző, majd a hétvégén ismét országszerte lehet záporokra, zivatarokra számítani. Vasárnap estig területi átlagban további 10-30 mm csapadék várható, ennél kevesebb a Dél-Dunántúlon valószínű. A növényvédelmi munkák szempontjából továbbra is kedvezően alakulnak a szélviszonyok, csak pénteken kell az országban többfelé élénk szélre számítani, a többi napon jellemzően gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A levegő páratartalma továbbra is magas lesz, ami kedvező a növényi kórokozók számára. Pénteken és szombaton 25-30 fok közé melegszik a levegő, majd vasárnaptól pár fokkal visszaesik a felmelegedés mértéke. Vasárnap este észak, északkelet felől egy hidegfront éri el hazánkat, amely azonban megreked térségünkben, így a jelenlegi számítások szerint a jövő hét első napjaiban az ország nagy részén csökken a csapadékhajlam, keleten, északkeleten viszont továbbra is kialakulhatnak záporok, zivatarok.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 11.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. június 10-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében június 10-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. június 10-én (%)

4. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

5. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

7. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. június 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. június 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. június 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. június 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)