A radarantenna körbefordulása során egy adott magassági szögön a radarnyalábbal pásztázza, hogy hol hullik éppen csapadék. Több magassági szögön megismételve a mérést, a légkör alsó néhány kilométeres rétegéből nyerhető információ. Egy adott felszíni pont felett több magasságból származik reflektivitás adat, amiből különböző produktumok készülnek.

– Az un. PseudoCAPPI kompozit radarkép legfőbb előnye, hogy a radarmérésekből a felszín közelében lévő csapadékot pontosabban lehet becsülni, azaz pontosabban ábrázolja a felszínre érkező csapadék területi eloszlását.
– Az un. oszlopmaximum vagy CMAX radarkép tulajdonsága, hogy olyan számított felszíni csapadékintenzitás értékek is megjelennek a térképen, amik valójában a talajfelszínt nem érik el. Ez egyrészt előny, hiszen például egy zivatarcellát már akkor is detektálni lehet, amikor fejlődő stádiumban van, s a kihulló csapadék még nem éri el a talajt, másrészt viszont hátrány, mert ezzel a felszínre ténylegesen leérkező csapadékot túlbecsüli.

Részletes, szakmai leírás a Radar ismertetőben olvasható.

Az országos kompozit radarkép felbontása körülbelül 1x1 km², a feltüntetett időpont a mérés kezdetét jelöli. A mérés néhány percen át zajlik, majd szintén néhány percet vesz igénybe, amíg a nyers mérésekből elkészül a kompozit kép és kikerül a honlapra. A csapadékintenzitás ábrázolására 11 színt alkalmazunk. Havazás, illetve bármely szilárd halmazállapotú csapadék esetén a feltüntetett csapadék intenzitás értékektől mindenképpen gyengébbre kell számítanunk, mert azonos víztartalmú hópelyhek, jégszemek és esőcseppek közül előbbiek jobb visszaverők, így magasabb reflektivitási értékeket okozna.