Hatalmas felhőpajzs Kelet-Európa felett

Kolláth Kornél

A Kelet-Európa fölött látható magas felhőtetővel rendelkező felhőpajzs hazánk keleti felét is beborítja (1. kép). Az infravörös műholdképek csak a felhőzet tetejének hőmérsékletét mutatják. A felhőpajzs alatt több helyen valójában nincsenek vastag, kiadós csapadékot is adó felhőrétegek.

1. kép
Infravörös műholdkép április 18-án este

Jobb felbontású műholdképeken közelebbről szemügyre véve a szóban forgó felhőzetet ismét egy szokatlan dologra figyelhetünk fel. A felhő teteje jellegzetes szemcsés, hullámos szerkezetet mutat (2-3. kép).

2. kép
Nagyobb felbontású MSG műholdkép április 18-án, szerdán reggel

3. kép
A MODIS műholdképeken a felhőtető szemcsés szerkezete már elemeire bontható (forrás: MODIS)

A látvány egyáltalán nem megszokott a magas szintű felhőzetről készült más műholdfelvételekhez képest. A kép leginkább az óceánok fölött kialakuló zárt cellás konvekció jelenségére emlékeztet, ahol is alacsony szintű felhőzet rendeződik hasonló alakzatokba.

Az elmúlt évek tapasztalatai és feldolgozásai alapján az Európa térségében kialakuló hasonló jellegzetességeket mutató felhőrendszerekre a következő megállapításokat tehetjük:

• A mediterrán térségben kialakuló ciklonok előoldalán egyes esetekben nagy kiterjedésű és magas felhőtetővel rendelkező, viszonylag homogén felhőréteg alakul ki.
• A nagyobb felbontású műholdképek jellegzetes, zárt-cellás konvekcióra emlékeztető szerkezetet mutatnak, ami elsősorban a reggeli órákban kifejezett.
• A jellegzetes felhőtető szerkezet eddig kizárólag olyan esetekben volt tetten érhető, amikor is kimutatható volt a levegő észak-afrikai eredete. Az esetek többségében a felhőzethez társuló ciklon áramlási rendszere korábban porviharokat generált Észak-Afrikában.
• A felhőzet az esetek többségében igen hosszú ideig nyomon követhető, miközben az áramlással természetesen folyamatosan deformálódik.

A felhőpajzs kiakalulása előtt, illetve közben a szóban forgó ciklon is látványos porviharokat generált a műholdképek tanúsága szerint (4-5. kép). A felhőpajzs levegőjének eredete a trajektóriák alapján egyértelműen visszavezethető a poros levegőjű területre (6. kép).

4. kép
Porvihar Líbia partjainál 17-én délután

A porral szennyezett levegő  a ciklon előoldalán éppen képződő felhőzetbe is bejut, megváltoztatva annak mikrofizikai tulajdonságait.

5. kép
Egyiptomot és Kairót beterítő porvihar április 18-án délelőtt (forrás: MODIS)

Az interneten számos képes tudósítás is fellelhető, amely megörökítette a Kairót sújtó homokvihart.

6. kép

A sárga vonal mentén egy úgynevezett trajektóriát láthatunk, ami a légrész útját mutatja a levegő áramlásában. A porvihar területéről 17-én délután, kb. 2800 m-ről induló légrész másnap reggelre a feláramlással 7 km-ig jut a trajektória alapján. A valóságban azonban a keveredési folyamatok során a porral szennyezett levegő feltételezhetően egészen a felhő tetejéig is eljut.

Az aeroszolok felhő és csapadékképződésre gyakorolt hatása intenzíven kutatott tudományos terület. Az előbbiekben bemutatotthoz hasonló felhőrendszereket kialakító folyamatokban is feltáratlan összefüggések lehetnek.

Készült: 2012. április 19.

Hivatkozások:

• Kornél Kolláth: Cellular convection in cirrus clouds as a possible effect of dust aerosols (11 February 2010)
  http://oiswww.eumetsat.org/WEBOPS/iotm/iotm/20100211_dust/20100211_dust.html,
  http://oiswww.eumetsat.org/WEBOPS/iotm/iotm/20100211_dust/report_kollath.pdf

• Nagy Andrea: Magyarországra szaharai port szállító időjárási helyzetek elemzése MSG műholdképek alapján,
  szakdolgozat, ELTE Meteorológia Tanszék
  
  
• Kolláth Kornél, Putsay Mária és Kerényi Judit: Homokvihar Észak-Afrikában és annak felhőzetre gyakorolt hatása
  http://owww.met.hu/pages/witem20070220-24.html