Összefoglaló a július 8-i viharvadászatról

Kun Sándor (Viharvadászok Egyesülete),
Csirmaz Kálmán (Országos Meteorológiai Szolgálat)

A nap legpusztítóbb szupercellája a kora délutáni órákban kezdett kifejlődni a Bakony térségében, melyet folyamatosan nyomon követve az OMSZ radarjain az egyesület egyik viharvadász csapata (Laczkó Zsuzsanna, Bondor Gyula és Kun Sándor) csípett el. A helyzet különlegességét az adta, hogy ezúttal autó hiányában vonattal kényszerült a csapat nekiindulni a nem kis kockázatot jelentő útnak. A cél az volt, hogy a szupercellák számára még kedvező szélnyírási mezőben kapják el a vihart. A helyzetet tovább bonyolította az időhiány és a cella deviáns mozgása, amely ugyancsak az egyik jellemző tulajdonsága e forgó mozgást végző zivatarfelhőknek. Végül a viharvadászok elvetették a déli irányba (Dunaújváros) vezető vonalat és Székesfehérvár felé indultak. Utólag kiderült, hogy ez jó döntésnek bizonyult, hiszen a cella nem tért ki túlságosan jobbra az átlagszélhez képest, így Tárnokról leszállva a vonatról már szemtől szembe találták magukat a viharral (1. kép).

1. kép: A nyugati irányból közeledő szupercella peremfelhője és annak északi (jobb oldalt) végén feltűnő falfelhő

Túl sok idő nem maradt a dokumentációra, azonban még épp idejében sikerült megfigyelni az egyre inkább kiáramlás dominánssá váló HP (High Precipitation, azaz nagy csapadékú) szupercella falfelhőjét (2. kép).

2. kép: Az erős kiáramlások által egyre inkább megtépázott és kavargó falfelhő

A szupercellát egyik érdi viharmegfigyelőnknek (Tamás Csilla) sikerült jobb szögből megörökítenie (3. kép).

 
3. kép: Érdről megörökítve a szupercella perem- és falfelhője

Pár perc elteltével a viharhoz tartozó légzuhatag (4. kép) igen komoly szélvihar és felhőszakadás kíséretében érkezett a településre jelentős károkozás kíséretében (5. kép).

4. kép: Az orkán erejű széllökéseket is produkáló légzuhatag

5. kép: Kidöntött villanypózna (Laczkó Zsuzsanna felvétele)

Mivel a zivatar sűrűn lakott területeken haladt végig, többek között Budapesten is, így a Viharvadászok Egyesületének oszlopos tagjának, Csirmaz Kálmánnak, az OMSZ munkatársának is sikerült lefényképeznie a vihart az OMSZ székház tetejéről (6. kép).

6. kép: A cella érkezése Budapestre

A vihar jelentős károkat okozott a fővárosban, elsődlegesen a szél és a felhőszakadásszerű csapadékintenzitás révén. Balázs Tamás a hatalmas szél által felkapott porförgeteget örökítette meg Kelenföldön (7. kép), míg Fischer Antal felvételén a Kőbánya-Kispesten végighömpölygő víz látható (8. kép).

7. kép: Porvihar Kelenföldön

8. kép: Hömpölygő víz Kőbánya-Kispesten

A zivatarcella egyébként a Velencei-tavat sem kímélte, ahol 126 km/h-s, orkán erejű széllökésekkel vonult. Jäger Ádám egy 10 perc hosszú videóban örökítette meg a vihar dühöngését.

Az estéhez közeledve az események súlypontja egyre inkább az Alföld területére helyeződött át, ahol több úgynevezett mezoléptékű konvektív rendszer (röviden MKR) is létrejött (9. kép).

 
9. kép: A Duna–Tisza közén hosszan elnyúló viharrendszer (MKR) és egy másik kialakulása a Tiszántúlon

Az itt zajló eseményekről Nagykovácsi Zsolt és Pinviczki Rajmond készített rendkívül látványos fényképekben gazdag beszámolót (10. és 11. kép).

10. kép: Légzuhatag Tószeg közelében

11. kép: Lecsapó cikáz az alföldi éjszakában

A duó a későbbi napokban is eredményesnek bizonyult villámfotózás szempontjából, így hamarosan egy pazar fotókban gazdag képes beszámolóra is számíthatunk tőlük a met.hu oldalán.

A magyarországi eseményekkel egy időben, a Viharvadász Egyesület oszlopos tagjai, Molnár Ákos és Sebestyén Ádám által vezetett viharvadász csapat a Maribor-Ptuj-Muraszombat háromszöget járta be Szlovéniában szupercellák után vadászva (12. kép). Erőfeszítéseik nem voltak eredménytelenek, hiszen Ptujnál egy látványos peremfelhőt produkáló cellát fogtak (13. kép), ráadásul egy falfelhő születését is megfigyelték a korábbi cella kifutó szél frontján keletkezett beáramlási alap alatt (14. kép). Hazafelé tartó útjuk során is számos érdekes felhőformát dokumentáltak (15. kép), így az összesen 800 km-es kiruccanás nem bizonyult hiábavalónak.

12. kép: Az előzetesen betervezett és a ténylegesen megvalósított vadászati terület

13. kép: Szupercella peremfelhője a hátoldali csapadék mentén Ptujnál (Szlovénia)

14. kép: Születő falfelhő

15. kép: Látványos felhőképződmények útban Magyarország felé

Az írások bővebb, további érdekességeket, információkat és a viharmegfigyelők beszámolóit is tartalmazó változata elérhető a szupercella.hu oldalán.