HungaroMet: 2023. február 3. 14:00
Bakonyi főszél február 2-án
 |
Január utolsó napjaiban egy több napon át tartó erősen szeles időszak kezdődött a Balatonnál. A január 30-i napnyugta ezúttal megerősítette a népi jóslást; szeles napok előtt vörös az ég alja. |
Január 30-án a Kab-hegyi kamera képén (1. ábra), illetve a Balatonnál készült felhőfilmen jól látható a szeles napok előtti "vörös égalja".
A szeles periódus harmadik napján a Bakony-Balaton térségére jellemző álló léghullám alakult ki, amely a víz felett eltűnő, majd a déli part felett feltorlódó, alig mozduló felhőzetben mutatkozott meg.
A jelenség jól követhető a WRF időjárás modell által számított vertikális metszeten (2. ábra), illetve a látható tartományban készült műholdképen is (3. ábra). A Bakonyból lecsapó szél az északi parton erős, viharos lökéseket okozott, míg a déli parton sokszor jóval gyengébb volt a légmozgás (4. ábra).
A Bakonyból lecsapó, majd a déli part közelében ismét felemelkedő légmozgást már a híres geológus, Lóczy Lajos is leírta. A Balatonnál az északi szelet régen a helyiek főszélnek hívták, utalva arra, hogy ez a szél bóra jellegű szélként fölülről, a Balaton-felvidékről csap le a tóra. Ez az elnevezés tehát magában foglalja, hogy a Balaton térségében az északi szeleket jelentősen megerősítheti a Bakony déli oldalán kialakuló leáramlás.
1. ábra
Vörös színű égbolt a Kab-hegyi kamera képén 2023. január 30. 16:45-kor (15:45 UTC)
2. ábra
A WRF modell által számított potenciális hőmérsékleti mező (folytonos vonalak), illetve
a vertikális sebesség (kékkel a leáramlás, pirossal a feláramlás) jelzi a Bakony szélalatti oldalán,
a Balaton felett kialakult állóhullámot; a légköri hullám kirajzolódik a felhőképen is
3. ábra
Az EUMETSAT látható tartományban készült képén jól azonosítható a Balaton déli partján kialakult hullámfelhő
4. ábra
A Balaton körüli szélmérések a keleti medencében jól mutatják az északi parton lecsapó erős és
a déli parton a feláramlás miatt gyengülő szelet
