Hatalmas áradásokat, pusztítást vitt véghez az a hidegörvény, amely Közép-Európában örvénylett az elmúlt napokban. Az egyesített műhold és radarképen jól látható, hogy a légörvény "karjai" hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak a környékre. Az örvény egyre közelebb kerül a Kárpát-medencéhez, így péntek délutántól hazánkban is sokfelé záporok, zivatarok kialakulása várható.

Megjelent a Nemzetközi Városklíma Társaság (International Association for Urban Climate – IAUC) hírlevelének legfrissebb, 2021 júniusi száma. A folyóiratban – sok más mellett – szó van arról, hogy az eredetileg 2021. augusztusára tervezett 11. Nemzetközi Városklíma Kongresszust (ICUC-11), a COVID világjárvány miatt várhatóan 2023. augusztusban tartják meg.

2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől: a 100 évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma. A városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. A másfélfok.hu csapatának cikke szerint néhány évtized múlva hétköznapi lehet az, ami ma szélsőséges.

A másfélfok.hu csapatának cikke rávilágít arra, hogy az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. A felhőképződésben várható változások becslése az éghajlatváltozás bonyolult kirakósának egyik legfontosabb része. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, az eddigi kutatási eredmények az ellenkezőjét mutatják. A szemünk láttára zajlik az átbillenési folyamat, hogy a felhők összességében nem hűteni, hanem erősítve a klímaváltozást, tovább fogják melegíteni a légkört.

Nem megszokott, hogy ennyire északon tombol a hőség. Lappföldön 1914 óta nem volt ilyen meleg, mint most. Július 5-én a norvég határtól nem messze 33,6 fokot mértek Finnországban. A norvég Banak mérőállomásán pedig 34,3 fokig emelkedett a hőmérséklet, ezzel pedig új rekord született, hiszen az északi szélesség 70-dik fokától északra Európában ilyen meleget még soha nem mértek.

A hármashegyi radartorony magasítása több mint hét hónapot vettek igénybe. A tervek szerint 2021. július 12-én kezdődnek a radartelepítéssel kapcsolatos munkálatok. Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (OJR) meteorológiai kiszolgálásához szükséges időjárási radartorony mintegy öt méterrel lett magasítva annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a radarnyaláb kitakarását.

Június 24-én a Meteoszkóp, az OMSZ élő beszélgetős műsorának második vendége Szilágyi Eszter, az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium munkatársa volt, aki beszélt a balatoni viharjelzés múltjáról, jelenéről és kicsit a jövőjéről is...

Lassan hatol a kontinens belsejébe az a frontrendszer, amelynek mentén illetve előterében már közel egy hete nap mint nap igen heves zivatarok alakulnak ki hazánktól nyugatra, északnyugatra. Ezek esetenként rendszerekbe szerveződnek, és nem egy helyen komoly károkat is okoznak. Június 24-én a kora esti órákban Csehország és Szlovákia határán fekvő Hodonín településen egy tornádó okozott jelentős károkat. A heves zivatarok, amelyekből a tornádó is kialakult emberéleteket, sebesülteket, és hatalmas anyagi kárt hagytak maguk után. Ez a frontzóna a Kárpát-medencét pénteken nyugat, északnyugat felől éri el.