Január 15-én az erős északnyugati áramlásban a Balatonnál egymást követték a rövid ideig tartó hózáporok. A Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban készült videón látható, hogy a csapadékot adó felhők alacsonyak, szinte a talaj-, illetve a vízfelszínen úsznak...

Látványos formációkat hozott létre a hidegfront a Balatonnál mind a vízen, mind az égen.

A hóvastagság az Alpokban jelenleg is több helyen 1-3 méter, néhol ennél is többet mérnek. A folytatásban sem lesz hiány a csapadékból, a következő 2-3 napban nagyobb területen 50, néhol 100 cm vagy akár ennél is több friss hó hullhat.

Bár Balaton vize több napja fagypont közelében van, az erős szél miatt mégsem tud befagyni. Január 12-én hullámzás miatt kockakő szerű jégtáblák alakulnak ki a part közelében. A következő napokban elsősorban a szél miatt kevés az esélye az összefüggő jégfelszín kialakulásának.

Az Alpok egyes részein január 11-ére "extrém" mennyiségű hó gyült össze. Vannak olyan meteorológiai állomások, ahol a hóvastagság a 300 centimétert is meghaladja. Az előrejelzések alapján a következő négy-öt napon több hullámban várható csapadék, amely jórészt hó formájában hullik majd. A sípályák üzemelnek, azonban tovább nő a lavina veszélye, illetve közlekedési fennakadásokat is okozhat a nagy mennyiségű hó.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programjának része a Sentinel műholdcsalád, melyen számtalan mérőeszköz pásztázza bolygónkat. A Sentiel-2-es műhold nagy felbontású felvételeiből válogatunk az alábbiakban, melyek a téli Tisza-tavat mutatják havas, félig befagyott és jégmentes időben.

Az angol Királyi Meteorológiai Társaság "Meteorological Applications" folyóiratában megjelent cikkükben Babolcsai György, az OMSZ munkatársa és Hirsch Tamás, egykori kollégánk egy légköri távkapcsolatot írnak le, amely Közép-Európa decemberi átlaghőmérsékletére adhat anomália-előrejelzést.

Ebben az évben, sőt ezen a télen még nem mértünk ilyen hideget, mint ma. Január 8-án hajnalban Vásárosnaményban -18,6 fokig csökkent a hőmérséklet. Két évvel ezelőtt Tésán -28,1 fok volt, igy a napi minimumhőmérséklet rekord nem került veszélybe.

A légkörben számos bonyolult összefüggés, folyamat van, amelyek közül egyik-másik hatását saját bőrünkön is érezhetjük. Ki gondolná például, hogy a több, mint 20-30 km magasságban található légköri réteg, az ún. sztratoszféra viselkedésének megváltozása havazást, viharos szelet hozó ciklonok kialakulásához vezethet?

A viharos északnyugati széllel hideg levegő érkezett a Balaton térségébe. A helyenként 90 km/h-t is elérő széllökések következtében az egy méter magasra is megnövő hullámok kicsapnak a partra és a vízpermet gyorsan ráfagy a part menti tárgyakra. A következő napokban várhatóan a hó is megérkezik a Dunántúlra és a Balatonon is megjelenhet az összefüggő jég.