A délután folyamán robbanásszerűen fejlődő zivatargócok jelentek meg a Balatonnál, melyekből több helyen is viharos lökéseket regisztrált az OMSZ balatoni szélmérő hálózata. A legnagyobb széllökést, 96 km/h-t Örvényesen mértük, de Balatonaligára is 83 km/h-s szélrohammal érkezett a zivatarzóna, melynek átvonulását siófoki kollégáink is megörökítették a Viharjelző Obszervatóriumból. Az alábbiakban az elkészült felvételekből válogatunk. 

Meleg légtömeg alakítja a pünkösdi hosszú hétvége időjárását. Nagyrészt a napsütésé lesz a főszerep: szombaton inkább csak nyugaton, vasárnap délután, este főként a Dunántúlon alakulhat ki zápor, zivatar, majd hétfőre már Kárpát-medence nagy része fölött labilizálódik a légkör, erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés, és már többfelé valószínű csapadék.

A hétvége időjárása megörvendezteti a repülés szerelmeseit is.

A Fejér megyei Perkáta határában május 23-án a késő délutáni órákban egy úgynevezett nem-mezocikilonális tornádót észleltek.

Eleinte sekély ciklonális mező alakítja időjárásunkat, majd nyugat felől egy magas nyomás nyúlik be térségünk fölé. Ennek permén váltakozó nedvességtartalmú, labilis légállapotú, kissé hűvösebb levegő érkezik a Kárpát-medencébe. Emiatt változékonyabbra fordul időjárásunk,  gyengül a nappali felmelegedés.

A kitolódott hideg időszak következtében az idei ún. konvektív szezon viszonylag későn indult meg Magyarországon. Sok helyen április végéig várni kellett az első égdörrenésre, május második hétvégéje azonban igazi csemegét hozott a zivatarok iránt érdeklődőknek és a szupercellákat üldöző viharvadászoknak. A légköri feltételek mostanra lettek igazán adottak a heves, ámde látványban bővelkedő zivatarok kialakulásához: pénteken Észak-Magyarországon egy nyugat-keleti gyors áramlású tengely mentén alakult ki több szupercella, szombaton főleg a Duna-Tisza közén okoztak károkat a hirtelen kialakult zivatargócok. Vasárnapra az ország legnagyobb részén nyugodtabb arcát mutatta az időjárás. Képes beszámolónk a hétvége eseményeiről.

A kitolódott hideg időszak következtében az idei ún. konvektív szezon viszonylag későn indult meg Magyarországon. Sok helyen április végéig várni kellett az első égdörrenésre, május második hétvégéje azonban igazi csemegét hozott a zivatarok iránt érdeklődőknek és a szupercellákat üldöző viharvadászoknak. A légköri feltételek mostanra lettek igazán adottak a heves, ámde látványban bővelkedő zivatarok kialakulásához: pénteken Észak-Magyarországon egy nyugat-keleti gyors áramlású tengely mentén alakult ki több szupercella, szombaton főleg a Duna-Tisza közén okoztak károkat a hirtelen kialakult zivatargócok. Vasárnapra az ország legnagyobb részén nyugodtabb arcát mutatta az időjárás. Képes beszámolónk a hétvége eseményeiről.

A viharvadászok a szupercellákra, a légköroptikusok a halojelenségre, az átlagemberek a villámlásra kapják fel leggyakrabban fejüket és csodálják az atmoszféra szépségeit. Időnként azonban a leghétköznapibb felhők is látványos, szemet gyönyörködtető formákat ölthetnek az égbolton. Nem is kell ehhez más, csak kristálytiszta levegő, némi labilitás és gyors áramlás odafent; az eredmény pedig a nyári égbolt elmaradhatatatlan bárányfelhői, a légköri hullámokat meglovagló lencsefelhők, a felfelé törekvő castellanusok, gombostűfejekre hasonlító cirrocumulusok,  és a vastag jégtűfelhők egyedülálló kombinációja. Mindez Szegeden, 2017. május 11-én délidőben, repcevirágzás idején.

Sekély ciklonális mező és viszonylag meleg levegő alakítja hétvégi időjárásunkat. A labilis légállapotú, nedves levegőben nagyobb eséllyel szombaton számíthatunk többfelé zápor, zivatar kialakulására.

Kedden hideg levegő érte el térségünket. A hideg beáramlás erősségét jól jellemzi, hogy Bánkúton – a Fehér Sas panzió webkamerájának a felvétele alapján – a délutáni órákban havazott.