Előadások a 2017. évi Múzeumok Éjszakáján

Az OMSZ központjában (15 és 24 óra között folyamatosan) meteorológus kollégáink interaktív módon ismertetik saját szakterületüket, az alábbi témakörökben:

Meteorológia határok nélkül, avagy az OMSZ nemzetközi kapcsolatai
Dobi Ildikó
A meteorológia olyan speciális tudomány, amely kizárólag nemzetközi együttműködésben életképes. Ennek az az oka, hogy a légkör a leggyorsabban változó földi szféra. Ahhoz, hogy ennek dinamikus közegnek a jövőbeli állapotát előre tudjuk jelezni az egész bolygón sok-sok mérésre, állandó adatcserére és temérdek számítógépes modellszámításra van szükség. Az előadásban arról lesz szó, hogy az OMSZ milyen tevékenységekkel kapcsolódik a globális, európai és regionális hálózatok szövevényes rendszeréhez.

OMSZ honlap, Meteora, MET-ÉSZ
Gregori Viktor, Lipták Gábor
Ismerd meg az OMSZ honlapját! Használd az OMSZ egyedülálló Meteora mobilalkalmazását! Legyél Te is meteorológiai észlelő!

Meteorológia a világűrből-műholdakkal
Putsay Mária
A meteorológiai célú műholdas megfigyelések több mint ötven évvel ezelőtt kezdődtek. Azóta sokat fejlődtek a mérőműszerek és egyre több célra használhatóak az adatok. Az előadás betekintést nyújt a jelenlegi meteorológiai műholdak mérési-megfigyelési módszereibe, a műholdas adatok meteorológiai felhasználási lehetőségeibe.

Az időjárás előrejelzése: jóslás? Nem! Tudomány!
Üveges Zoltán
A hőmérő leolvasásától a prognózis felolvasásáig - így készül a "várható időjárás". Miért nem szeretik a meteorológusok, ha azt kérdezik tőlük, hogy milyen időt "jósolnak"? Miért nem tudjuk megmondani tavasszal, hogy mikorra érdemes tervezni a nyári szabadságot?

Veszélyes időjárási események, repülő balestek
Fövényi Attila
A természeti katasztrófák 85-90%-a közvetlenül (hóakadályok, hófúvás, villámcsapás, vihardagály és egyéb szél okozta károk stb.) vagy közvetve (árvíz, aszály, lavina stb.) időjárási eseményekhez kapcsolódik. Kétfajta esemény kialakulását mutatjuk be, ezek egyike a télen gondokat okozó ónos eső, míg a másik a konvektív viharok kialakulása, amelyben a legkevésbé veszélyes egycellás zivatartól, a jégesőn és a tornádón keresztül, a legveszélyesebb időjárási jelenség, a trópusi ciklon kialakulásával ismerkedhetünk meg.

Hogyan fejleszthetők az időjárás-előrejelző modellek?
Ihász István
A 12 óránál hosszabb érvényességű időjárás előrejelzések alapja alapvetően a számszerű előrejelző-modellek. Az előadásban áttekintjük a légköri folyamatok főbb törvényszerűségeit, a megfigyelési információk szerepét, a légköri folyamatok leírásában jelentkező bizonytalanságok forrásait és modellezésük lehetőségeit.

Klímamodellezés, mint a jövőbeli éghajlatváltozás tudományos leírásának egyetlen eszköze
Zsebeházi Gabriella, Szabó Péter
A klímaváltozás a mindennapi életünkre is hatással van. Hazánk éghajlati jellemzőinek változásait regionális klímamodellek segítségével tudjuk számszerűsíteni. A modelleredmények ismeretében, azok bizonytalanságának figyelembevételével megfelelően fel tudunk készülni a jövőbeli klímaváltozásra és annak hatásaira. Hazánk éghajlati jellemzőinek változásait regionális klímamodellek segítségével számszerűsítjük, hogy megfelelően fel tudjunk készülni a jövőbeli klímaváltozás hatásaira.

Mi és mennyi kerül a levegőbe? Leltározzunk!
Tarczay Klára, Ludányi Erika
Az emberi tevékenység során a levegőbe kerülő gázok, illetve szilárd részecskék jelentősen befolyásolják környezetünk állapotát. A levegőszennyezés és a klímaváltozás problémái tették egyértelművé, hogy ezeknek az anyagoknak a levegőbe kerülését korlátozni kell. Ezért a kibocsátáscsökkentés érdekében intézkedéseket kell hozni, melynek első lépésenként az emisszió forrásával és mennyiségével kell tisztában lennünk. Ezt tartalmazzák az ún. emissziós leltárak, amelynek összeállítását Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat végzi.

Bioklimatológia, orvosmeteorológia
Németh Ákos
Az emberi egészség és életminőség egyik meghatározója a termikus komfort. Az emberi szervezet hőháztartása rendkívül bonyolult, számtalan külső és belső tényezőtől függ. A külső tényezők egyik legfontosabbika az embert körülölelő atmoszférikus környezet. A légkör fizikai állapotának jellemzőit a meteorológiai megfigyelések alapján megismerhetjük. De milyen hatással vannak ezek a meteorológiai paraméterek az emberi hőháztartásra? Hogyan védekezik a szervezetünk a túlzott meleg ellen? Melyek azok a meteorológiai elemek, amelyek meghatározzák a hőérzetünket? Számszerűsíthető-e a hőérzet? Ezekkel a kérdésekkel a biometeorológia - bioklimatológia foglalkozik.

Minden, amit a felhőkről tudni kell
Pátkai Zsolt
A felhők végtelen változékonysága, sokszínűsége, múlandósága a történelem folyamán számtalanszor megihlette az alkotókat, költőket, művészeket, elgondolkoztatta a tudósokat, kutatókat, amatőr megfigyelőket, s magával ragadta az álmodozókat is. De vajon valóban végtelen sok felhőforma és felhőalakzat létezik? Milyen szerepük van ezeknek az égi tüneményeknek a mindennapi időjárás alakulásában? Segítségükkel jobban megismerhetők a légkörben lejátszódó folyamatok és könnyebben megérthető az időjárás változékonysága?

További információ:
   MUZEJ honlap: muzej.hu/hu/orszagos-meteorologiai-szolgalat
   OMSZ honlap: www.met.hu
   OMSZ központ: 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.