2024. november 27. szerda
Hírek

HungaroMet: 2012. június 21. 09:21

Hőségnap június 20-án is, melegrekordokkal

Az április végi, május eleji hőmérsékleti rekordokban gazdag, meleg időszak után az előrejelzéseknek megfelelően (Kánikulával indul az idei VAKÁCIÓ! 2012. június 13.) az elmúlt napokban ismét rekorddöntögető hőség következett be Európa középső tájain, így hazánkban is. 1951-től napjainkig június 20-án az OMSZ állomások mérései alapján a legmagasabb minimum hőmérséklet az eddigi 21,8 fokról, 23,1 fokra módosult, amelyet Szegeden belterületén mértek, a legmagasabb maximum hőmérséklet érték 34,9 fokról, 36,2 fokra változott, amelyet Bugacon regisztráltak. Az előrejelzés szerint végéhez közeledik a kánikulai meleg, a hét végén, a jövő hét elején már megkönnyebbülhetnek azok, akik nehezen viselik a hőséget.

A táblázatban Magyarország hőmérsékleti rekordjai láthatók az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos adatbázisa alapján.

Napi hőmérsékleti szélsőértékek (összes OMSZ állomás)

Szélsőértékek

Országos napi rekord
(1951-2011)

2012. június 20.

legmagasabb
maximum (oC)

34,9
Kecskemét; 2002

36,2
Bugac

legmagasabb
minimum (oC)

21,8
Budapest; 2002

23,1
Szeged belterület

legalacsonyabb
minimum (oC)

3,9
Zirc; 1978

13,1
Zabar

legalacsonyabb
maximum (oC)

9,6
Kékestető; 1963

25,8
Kékestető

 

 Napi hőmérsékleti szélsőértékek (500 m alatti állomások)

Szélsőértékek

Országos napi rekord
(1951-2011)

2012. június 20.

legmagasabb
maximum (oC)

34,9
Kecskemét; 2002

36,2
Bugac

legmagasabb
minimum (oC)

21,8
Budapest; 2002

23,1
Szeged belterület

legalacsonyabb
minimum (oC)

3,9
Zirc; 1978

13,1
Zabar

legalacsonyabb
maximum (oC)

12,1
Tés; 2001

30,4
Pécs


A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.