A ködös területek jobban járnak?

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció. A hét második felében átmeneti, de komoly lehűlés várható, így azok a részek járnak jobban, ahol marad a nyugalmi állapot. Ha visszaemlékszünk a tavalyi évre, amikor a Dunántúlon a nagyon enyhe februárban a hónap végére már megindult a nedvkeringés egyes kultúráknál, majd kemény fagyok jöttek, így pillanatok alatt megsemmisült a kajszi, az őszibarack és a mandula termés is. Északkeleten, ahol ködösebb, hűvösebb idő volt, nem keletkezett ilyen kár.

Az elmúlt hét esős idővel indult, hétfőn az ország nagyobb részén általában 1 és 5 mm közötti csapadék hullott, de délen 5-10 mm, a Dunántúl déli felén pedig 10-15 mm (1. ábra). A hét további részén csapadék már nem fordult elő az országban és a hét nagyobb részében bőven volt napos idő is. Erősödött a nappali hőingás: éjszakánként országszerte jellemzően gyengén fagyott, majd napközben előbb 5-10 Celsius fokig melegedett a levegő, majd inkább már 10 fok körül alakultak a maximumok. Vasárnap ugyanakkor már tartósabb ködfoltok is megjelentek.

A talaj felszíne éjszaka többször megfagyott, nappal kiengedett, így az napközben sáros volt. A gyakori megfagyás, kiengedés miatt a talajfelszín így tél végén megemelkedik, mely az őszi vetések gyökereinek megszakadását okozhatja. Ez a jelenség ugyanakkor a talaj fokozatos szikkadását, száradását is előidézi. A talajnak ma reggelre is csak a felszíne fagyott meg, mélyebben nincsen fagy, 5 cm-es mélységben többnyire 1-3 Celsius fok a hőmérséklet.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programjának része a Sentinel műholdcsalád, melyen számtalan mérőeszköz pásztázza bolygónkat. A 2-8. ábrákon február 17-én készült nagy felbontású felvételeken láthatók az őszi vetések zöld színnel kiemelve Harkány, Mohács, Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Dunaújváros és Martonvásár térségében.

Az előttünk álló hét első napjaiban még anticiklon alakítja időjárásunkat, így folytatódik a fátyolfelhős, de többnyire napos, száraz idő, a nap első felében helyenként sűrű köddel. Az éjszakák csak a magasabban fekvő területeken fagymentesek, de nappal a ködös tájak kivételével hamar melegszik 10 fok fölé a levegő. A hét közepén változékonyabb időre van kilátás, csütörtökön a nap második felében sokfelé, pénteken már csak helyenként esővel. Összességében 1 és 5 mm közötti csapadék valószínű. Pénteken északkelet felől erős, néhol viharos széllel hideg légtömegek érkeznek fölénk, így a hétvégén hajnalonként erős lehűlésre, -5 fok alatti hőmérsékletekre lehet számítani, és nappal sem melegszik +5 fok fölé a levegő a napsütés ellenére sem. Aztán a jövő héten újra melegszik a levegő, de valószínűleg alapvetően száraz marad az idő.

Csapadékra pedig továbbra is szükség lenne, mert bár az őszi nagy hiány után már sok pótlódott a talajban, de nagy területeken még mindig jelentős (60-90 mm) mennyiségre lenne szükség (9. ábra). A folytatásban várható nagyrészt száraz időben fokozatosan nő a száraz fű és bozóttüzek esélye. De ha a talaj felszíne kiszárad, akkor a szeles időben porviharok is előfordulhatnak majd, melyek a talaj felső rétegét elhordják, majd gödrökben, akadályok mögötti szélárnyékban pedig felhalmozzák.

A nappalok rohamosan hosszabbodnak, a következő egy hét során összességében 23 percet.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. február 18.

1. ábra: 1 napos csapadékösszeg 2019. február 11-én (mm)

2. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Harkány környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

3. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Mohács környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

4. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Szekszárd környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

5. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Kalocsa környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

6. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Dunaföldvár környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

7. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Dunaújváros környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

8. ábra: Nagy felbontású Sentinel műholdkép Martonvásár környékéről 2019. február 17-én
(az őszi vetések zöld színnel vannak kiemelve)

9. ábra: A talaj fölső 1 m-es rétegében ennyi nedvesség hiányzik a telítettségig 2019. február 16-án (mm)