Csapadék a láthatáron

A hét első felében folytatódik, illetve tovább fokozódik a szárazság, az előrejelzési térképeken azonban már megjelentek azok a ciklonok, melyek a hét második felében és a jövő héten délnyugat felől közelítik meg hazánkat, így jó eséllyel szállítanak csapadékot is térségünkbe.

Az elmúlt héten a megelőző hetihez igen hasonlóan alakult az időjárás, és ezen belül a csapadék eloszlása is. Ez azt jelenti, hogy hétfő kivételével sehol sem esett egy csepp sem az országban, és hétfőn is csak a Dunántúl délnyugati felén volt némi eső, ami csak a határ mentén érte el néhol a 10 mm-t (1. ábra). Február eleje óta tart ez a száraz, ugyanakkor az átlagosnál melegebb időszak. A márciusi havi csapadékösszeg az Alföld jó részén az 5 mm-t sem éri el, de a keleti országrészben majdnem mindenütt 10 mm alatt marad (2. ábra). A sokévi átlaghoz viszonyított hiány országszerte 20-30 mm közötti. Már februárban is hasonló volt a helyzet, így az elmúlt két hónap csapadékösszege a Dunától keletre 20 mm alatt maradt, és csak a délnyugati tájakon érte el a 40 mm-t. Ebből adódóan a talajok is tovább száradtak. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent, a nyugati és északi határszél kivételével a 30%-ot sem éri el (3. ábra). Az ennél mélyebb rétegek több nedvességet tartalmaznak, de a téli csapadékmennyiség nem volt elegendő a nagyobb mélységek őszi aszály utáni feltöltéséhez, így 50 cm alatt is számottevő hiány mutatkozik (4. ábra). Az aszály jelei a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon foltokban mutatkoznak, keleten is főként a rossz víztartó képességű talajokon súlyos a helyzet.
Átlaghőmérséklet tekintetében a sokévi átlagnak többnyire megfelelően alakult az elmúlt hét. A száraz, napos időben jellemző volt a nagy napi hőingás. A hét eleji felhősebb hajnalok után szerdától sokfelé csökkent fagypont alá a hőmérséklet. Főként a csütörtöki fagyok okoztak ismét károkat a virágzó kajszi illetve mandulafákon, amikor az Alföldön többfelé hűlt -4 - -7 fokig 2 méteres magasságban is a levegő (5. ábra).

Az őszi vetések a napos, meleg időben gyorsan fejlődnének, de a legtöbb helyen a szárazság lassítja ezt a folyamatot. Az őszi kalászosok többnyire a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, de ennek mértéke elég eltérő az országban az őszi illetve kora tavaszi talajnedvességi viszonyoknak megfelelően. Egyre több gyümölcsfa virágzik, számukra is és a különböző kártevők elleni védekezésben is kedvező a napos, száraz idő.
Az 5 cm-es talajhőmérséklet jellemzően 9 és 11 fok között alakul.

Egy vegetációs időszak gyors áttekintéséhez új típusú grafikont mutatunk be, melyet agrogramnak neveztünk el (6., 7. ábra). A grafikonok célja, hogy könnyű áttekintést adjanak az adott növény számára optimális időjárási körülményektől való eltérésről a növény vetésétől az aratásig tartó időszakban. Jelen esetben az agrogramon az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be különböző helyekre. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen). Ezúttal Kaposvár és Kecskemét grafikonjait mutatjuk be, melyen jól látható, hogy Kaposvár térségében valamivel kisebb a csapadékhiány. Arrafelé az ideálistól mintegy 60 mm-rel esett kevesebb (bár azt is hozzá kell tenni, hogy a lehullott csapadék jelentős része még szeptember legelején hullott), míg Kecskemét térségében ez a különbség már elérte a 140 mm-t. Ez a talajnedvesség értékekben is megjelenik, de figyelembe kell venni, hogy a felső 50 cm-es réteg átlagát vizsgáljuk, és a két területen más a talajtípus. A hőmérséklet, illetve a hőösszeg országszerte az optimális értékek fölött jár.

A március végi állapotot tükröző, legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeinken az látszik, hogy a zöld tömeg mennyisége a Dunántúlon magasabb a keleti tájakhoz képest. Az évszaknak megfelelően természetesen még elég alacsony ez az érték, de a változást bemutató térkép szerint az ország nagy részén növekszik. Főként a középső országrészben, a Kiskunság területén tűnik gyengébbnek ez a növekedés, illetve az anomália térkép szerint a Tiszántúl déli részén van elmaradva a zöld tömeg az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest.

Az előttünk álló hét első felében nem változik számottevően időjárásunk. Gyakran lesz élénk a szél, ami a száraz talajt könnyen felkapja. Szerdától azonban délnyugatira fordul az áramlás, és egyre nedvesebb légtömegek áramlanak fölénk. Szerdán és csütörtökön csak elszórtan lehet kisebb eső, zápor, majd a jelenlegi számítások szerint pénteken országszerte, szombaton főként keleten, vasárnap pedig délnyugat felől ismét sokfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. A csapadék mennyisége általában 10 és 20 mm között valószínű a hét végéig, de az időjárás csapadékos jellege várhatóan a jövő héten is megmarad.
Kedden és szerdán a szélvédett, környezetükhöz képest alacsonyabban fekvő területeken lehetnek még gyenge fagyok, a hét további részén azonban többnyire fagymentesek lesznek az éjszakák. A nappali hőmérséklet a hétfői lehűlés után csütörtökig ismét melegszik, majd a pénteki ciklon hoz átmeneti, nyugaton több fokos, keleten gyengébb lehűlést.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. április 1.