Enyhül a szárazság

Az elmúlt napokban délire, délnyugatira fordult az áramlás fölöttünk, és a hétvégére a csapadék is megérkezik, bár a jelentős vízhiányt számottevően csökkentő, tartós, nagy területre kiterjedő esőkre sajnos nincs kilátás.

Az elmúlt egy hétben tovább fokozódott a szárazság, kedd estig sehol sem hullott csapadék az országban. Szerdán a Dunántúlt, csütörtökön a keleti országrészt érte el déli irányból gyenge csapadékzóna, melyből csak elszórtan esett 1-mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra). A sokéves átlagnál 1-3 fokkal melegebb, főként a hét eleje óta gyakran szeles időben tovább száradtak a talajok. A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén nem éri el a 30%-ot, de az Alföld jelentős részén a 20 %-ot sem (2. ábra). A déli országrészben a felső 50 cm nedvességtartalma is sokfelé a kritikus 40%-os érték alá csökkent (3. ábra). Az ennél mélyebb rétegek több nedvességet tartalmaznak, de a téli csapadékmennyiség nem volt elegendő a nagyobb mélységek őszi aszály utáni feltöltéséhez, így 50 cm alatt is számottevő hiány mutatkozik (4. ábra). Az aszály jelei a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon foltokban mutatkoznak, keleten a rossz víztartó képességű talajokon a legsúlyosabb a helyzet.
A héten a hajnali fagyok a legtöbb helyen megszűntek, csak néhány fagyzugos területen hűlt kevéssel 0 fok alá a levegő. A maximumok 20 fok körül alakultak. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet tovább emelkedett, jellemzően 10-12 fok körül van az országban.

Az őszi vetések fejlődését, a legtöbb helyen a szárazság teszi vontatottá. Az őszi kalászosok többnyire a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, de ennek mértéke elég eltérő az országban az őszi illetve kora tavaszi talajnedvességi viszonyoknak megfelelően. A legtöbb gyümölcsfa virágzik, számukra is és a különböző kártevők elleni védekezésben is kedvező volt a napos, száraz idő.

Egy vegetációs időszak gyors áttekintéséhez új típusú grafikont mutatunk be, melyet agrogramnak neveztünk el (5., 6. ábra). A grafikonok célja, hogy könnyű áttekintést adjanak az adott növény számára optimális időjárási körülményektől való eltérésről a növény vetésétől az aratásig tartó időszakban. Jelen esetben az agrogramon az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be különböző helyekre. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen). Ezúttal Győr és Kecskemét grafikonjait mutatjuk be, melyen jól látható, hogy Győr térségében valamivel kisebb a csapadékhiány. Arrafelé az ideálistól mintegy 50 mm-rel esett kevesebb (bár azt is hozzá kell tenni, hogy a lehullott csapadék jelentős része még szeptember legelején hullott), míg Kecskemét térségében ez a különbség már elérte a 150 mm-t. Ez a talajnedvesség értékekben is megjelenik, de figyelembe kell venni, hogy a felső 50 cm-es réteg átlagát vizsgáljuk, és a két területen más a talajtípus. A hőmérséklet, illetve a hőösszeg országszerte az optimális értékek fölött jár.

A március végi állapotot tükröző, legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeinken az látszik, hogy a zöld tömeg mennyisége a Dunántúlon magasabb a keleti tájakhoz képest. Az évszaknak megfelelően természetesen még elég alacsony ez az érték, de a változást bemutató térkép szerint az ország nagy részén növekszik. Főként a középső országrészben, a Kiskunság területén tűnik gyengébbnek ez a növekedés, illetve az anomália térkép szerint a Tiszántúl déli részén van elmaradva a zöld tömeg az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest.

A hét további részében változékony időben lesz részünk. Pénteken délnyugat felől egy hidegörvény éri el térségünket, melyből aznap főként a Dunántúlon és a középső országrészben lehet esőre számítani, majd a késő esti óráktól keleten, északkelen is elered az eső, ami a keleti országrészben még szombaton is folytatódik. Összességében 5 és 10 mm közötti csapadékra van kilátás, ennél kevesebb a keleti határszélen valószínű. Vasárnap, hétfőn és kedden az erősebben megnövekvő gomolyfelhőzetből csak elszórtan lehetnek záporok, néhol zivatarok, majd a jelenlegi számítások szerint szerdán lehet ismét többfelé csapadékra számítani. Az erős szél még pénteken is folytatódik, később inkább csak élénk széllökések lesznek jellemzők. A hőmérséklet pénteken és szombaton a csapadékos tájakon visszaesik néhány fokkal, majd vasárnaptól ismét 18-22 fok körül alakul. A hajnali fagyok nem térnek vissza, bár szombat reggel a Dunántúl derültebb, fagyzugos tájain előfordulhat gyenge fagy. Az 5 cm-es talajhőmérséklet tovább emelkedik, a jövő hét közepén már 12-14 fokos értékek várhatók.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. április 4.