A vízhiány mérséklődésére van kilátás

Április első két hetének csapadékosabb időjárása után, amikor a Dunántúlon jellemzően 15-50 mm, az ország keleti felén pedig általában 5-20 mm közötti csapadék enyhítette a szárazságot, a mögöttünk álló héten ismét visszatért a száraz idő, és csak elszórtan esett minimális, jellemzően 1 mm-t sem elérő eső (1. ábra). Így a talajok felső 20 cm-es rétege sokat száradt, az Alföld északi felén többnyire 30% alatt van a nedvességtartalma, de a Kisalföldön és az Alföld déli részén sem éri el a 40%-ot, ami igen száraznak számít, de a csapadékot megelőző, március végén jellemző állapotoknál kicsit jobb (2. ábra). Ezzel szemben a középső és mélyebb talajrétegek nedvességviszonyai tovább romlottak, ide nem tudott számottevő mértékben leszivárogni a csapadék. A fővárostól délre a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma is nagy területre kiterjedően a kritikus 40% alatt van (3. ábra). A telítettséghez képesti vízhiány a felső 1 méteres rétegben jellemzően 70 és 110 mm közötti, a hónap elejéhez képest szintén sokfelé romlott (4. ábra).   
A talaj száradásához a szeles, az átlagosnál egy-két fokkal melegebb idő is hozzájárult. Bár a hajnali minimumok a fagyzugos tájakon a héten többször is kevéssel fagypont alá csökkentek, és a hét első felében a maximumok is 15-17 fok körül alakultak, a hét második felében már 20 fok fölé melegedett a levegő a legmelegebb órákban. Így a talajhőmérséklet a hét eleji 10-13 fokos értékekről a hét végére a legtöbb helyen 13-17 fok közé melegedett, ami már a kukorica vetéséhez is megfelelő, csak a talajnedvességről kell sokfelé öntözéssel gondoskodni.

Az őszi és a tavaszi vetésű növények egyaránt nagyon igénylik a csapadékot a megfelelő fejlődésükhöz. Az őszi árpa és búza már a bokrosodás végén, egyre inkább a szárba szökkenés állapotában van. A repce, ahol az aszály miatt nem kellett kiszántani, virágzik, de a nedvesség hiánya miatt sokfelé kevés a virágzó oldalhajtása. A napraforgó után a kukorica vetése is elkezdődött már, a keléshez igen nagy szükség lenne számottevő mennyiségű csapadékra. A gyümölcsfák közül az alma és a körte van még a virágzás teljében.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kaposvár és Kecskemét körüli terültre vonatkozó agrogramokon (5., 6. ábra). A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).  Kaposvár térségében 60 mm-rel van elmaradva az ideális értéktől a csapadékösszeg, míg Kecskemét környékén 170 mm-rel, vagyis kevesebb, mint a fele a vetés óta lehullott csapadék mennyisége az optimálisnak, ami igen jelentős különbség. Ilyen viszonyok között szenvednek a növénynek, nem várható jó termés. A talajnedvesség a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalmát tekintve a Kiskunság nagy részén ismét a piros tartományban, vagyis a kritikus 40% alatt van. A hőmérséklettel nincs probléma, az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegeket ettől az évtől térképeken is bemutatjuk, hogy annak országon belüli eloszlását is követni lehessen. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később követnek be. Bár még nagyon a szezon elején járunk, a hőösszegek többnyire 60 és 90 foknap között vannak az országban, mely a 2018-as évihez képest alacsonyabb, de az átlagosnál kissé magasabb érték.    

Az április első felének vegetációs állapotát tükröző, legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeinken az látszik, hogy a zöld tömeg mennyisége egyenletesebbé vált az országban a megelőző időszakhoz képest. Még mindig elég alacsony az értéke, de a változást bemutató térkép szerint északkeleten valamint a Jászság területén és foltokban az Alföld délebbi részein is jelentős a növekedés, tehát sokat zöldült a táj. Ugyanakkor vannak csökkenést mutató területek is főként a Cserhát és a Mátra térségében. Az anomália térkép szerint az ilyenkor megszokottnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező területek nagysága egyre nő.

Az előttünk álló héten változékonyabbra fordul időjárásunk. Hétfőn főként az ország keleti felén lesznek esők, záporok, majd kedden egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, melynek hatására délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső, és szerda reggelig átlagosan 2 és 5 mm közötti csapadék valószínű, de helyenként ennél több is eshet. Szerdán főként a Dunántúlon, csütörtökön elszórtan lehetnek záporok, melyekből számottevő mennyiség nem várható. A jelenlegi számítások szerint péntek délutántól többfelé lesznek záporok, zivatarok, majd szombaton egy nyugat-délnyugat felől átvonuló hidegfront hoz országos esőt, melyből a keleti országrészben még vasárnap is esni fog. Ennek a hétvégi csapadéknak a mennyisége azonban egyelőre meglehetősen bizonytalan. A szél sajnos továbbra sem mérséklődik számottevően, többnyire élénk, kedden és vasárnap sokfelé erős széllökésekre lehet számítani. Permetezni elsősorban a hét közepén a reggeli és esti órákban érdemes, erről részletesebb információ szél előrejelzési térképeinken található. A hajnali fagyok megszűnnek a héten, a maximum hőmérsékletek pedig a hét eleji visszaesés után szerdától ismét 20, csütörtökön és pénteken többfelé 25 fok fölött alakulnak. A hétvégi hidegfront hoz majd több fokos lehűlést, addig az 5 cm-es talajhőmérsékletben is további emelkedés várható.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. április 22.

1. ábra: 7 napos csapadékösszeg 2019. április 21-ig (mm)

2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. április 21-én (%)

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. április 21-én (%)

4. ábra: A talaj felső 1 m-es rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség 2019. április 21-én (mm)

5. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. április 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. április 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)