Újabb csapadék öntözi a földeket

Az elmúlt egy hétben általában 5 és 25 mm közötti csapadék hullott az országban, ennél kevesebb a Dunántúl nyugati részén, több pedig foltokban a keleti országrészben esett (1. ábra). Ezzel jelentősen csökkent az aszállyal érintett területek nagysága, és az aszály mértéke is, de további esőkre van szükség a talajok átnedvesítéséhez, a növények ideális fejlődéséhez. Áprilisban a megelőző hónapokhoz képest jelentősebb esők is voltak, így a havi csapadékösszeg 20 és 60 mm között alakult az országban, néhol ennél több is esett. Az átlagtól vett eltérés elég vegyes képet mutat: a Dunántúl nyugati, északnyugati felén valamint a főváros környékén és attól délre, délkeletre jelentős hiány mutatkozik, míg az ország többi részén az átlag körüli, kisebb körzetekben attól 10 mm-rel is több csapadék hullott (2. ábra). A Dunántúlon a hónap első két, míg a Tiszántúlon az utolsó dekádja volt a csapadékosabb.
Az átlaghőmérséklet nyugaton 1, a keleti országrészben sokfelé 2 fokkal alakult az ilyenkor megszokott érték fölött, és gyakran volt a hónap során igen szeles az idő, ami nem csak a permetezésben akadályozta a gazdákat, hanem a talajokat is jelentősen szárította, helyenként hordta is. Ennek megfelelően a hónap végére a talajok felső rétegeinek nedvességtartalma is kettős képet mutat. A Dunántúl nyugati felén és Budapest környékén a felső 20 cm nedvessége nagy területre kiterjedően a 40%-ot sem éri el, míg keleten foltokban telített a talaj felső része (3. ábra). Az alsóbb talajrétegek jellemzően a középső és déli országrészben szárazabbak, 20-50 cm-es mélységben itt nagy területre kiterjedően a 40%-ot sem éri el a nedvességtartalom. 50 cm alatt jobb a vízellátottság. A telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a legtöbb helyen javult az elmúlt egy hétben, de még mindig vannak 100 mm-nél is nagyobb hiánnyal rendelkező területek (4. ábra). Az 5 cm-es talajhőmérséklet 12-15 fok között alakul az országban.

Az őszi és tavaszi vetésű szántóföldi növények számára egyaránt nagy szükség van a csapadékra ebben az időszakban. Az időjárás, főként a csapadék területi eloszlása alapján meglehetősen nagy különbségek alakultak ki az országban, de általánosságban az mondható, hogy az őszi kalászosok a szárbaszökkenés állapotában vannak, a tavasziaknál pedig a bokrosodás kezdődött meg. A repce virágzása az Alföldön már a végéhez közelít. A napraforgó és a kukorica vetésével jól haladnak, már kisorolt táblák is megjelentek. Az alma és a körte elvirágzásával a gyümölcsfák virágzása véget ért.
A csapadékos idő nem csak haszonnövényeink fejlődésére, hanem a gyomok növekedésére, a kártevők elszaporodására és a különböző növénybetegségek elterjedésére is kedvezően hat.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr és Békéscsaba körüli terültre vonatkozó agrogramokon (5., 6. ábra). A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).  Győr térségében bő 70 mm-rel van elmaradva az ideális értéktől a csapadékösszeg, míg Békéscsaba környékén 100 mm körüli az elmaradás, vagyis az ideálisnak bő kétharmada esett a vetés óta. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalmát tekintve azonban Békéscsaba térségében nedvesebb a talaj, mert az elmúlt tíz napban hullott jelentősebb csapadék, míg a Kisalföldön, így Győr környékén is 50% alatti a nedvességtartalom ebben a talajrétegben. A hőmérséklettel nincs probléma, az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az április közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. A megelőző időszakhoz képest jelentősen nőtt a zöld tömeg mennyisége az országban, gyakorlatilag kizöldült a vidék. Az index változását mutató térképen látható, hogy a jelentős zöldülés elsősorban a természetes növénytakaróval, azon belül is erdővel borított tájakra vonatkozik, középhegységeinkben ezen időszak alatt lombosodtak ki az erdők. Ugyanakkor főként az Alföld északi és nyugati részén vannak területek, ahol csökkent a zöld tömeg mennyisége. Az anomália térkép is igen vegyes képet mutat, a mezőgazdasági területeken sokfelé van átlag alatti, sárga és vörös színnel jelölt érték, ami az aszály következménye.

Az előttünk álló egy hétben jellemzően sok lesz fölöttünk a felhő. Csütörtökön és pénteken még csak helyenként kell záporokra, zivatarokra számítani, majd szombaton, vasárnap és hétfőn sokfelé valószínű csapadék, a legnagyobb mennyiség vasárnapra ígérkezik. A keleti országrészben még kedden is számítani lehet esőre. A jelenlegi számítások szerint összességében 15 és 40 mm közötti mennyiségre van kilátás, néhol ennél több is eshet. A szél ismét többször és többfelé megerősödik, a permetezéshez bővebb és folyamatosan frissülő információ szél előrejelzési térképeinken található. A hőmérséklet az ország nagy részén visszaesik. Csütörtökön, és a keleti országrészben még a hét legvégéig 20 fok körül alakulnak a maximum értékek, a Dunántúlon és északon azonban péntektől fokozatos lehűlés kezdődik, hétfőn már többfelé 10 fok alatti maximumokkal. Hétfőre a Tiszántúlt is eléri a lehűlés. A jövő hét elején talajmenti fagyok is kialakulhatnak a derültebb, szélvédett helyeken.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. május 2.

1. ábra: 7 napos csapadékösszeg 2019. április 30-ig (mm)

2. ábra: 30 napos csapadékösszeg anomália 2019. április 30-ig (mm)

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. április 30-án (%)

4. ábra: A talaj felső 1 m-es rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség 2019. április 30-án (mm)

5. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. április 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. április 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)