A száraz idő csak átmeneti volt

A mögöttünk álló hét második felében a Dunántúlon már csak kevés helyen fordult elő kisebb eső, zápor, melyekből számottevő csapadék nem hullott. Keleten csütörtökön és pénteken intenzívebb záporokból, zivatarokból még többfelé esett 10, néhol 20 mm-t meghaladó mennyiség, majd a hétvégére már itt is csak elszórtan alakult ki egy-egy zápor.
A múlt héten összességében a Dunántúl és a középső országrész déli kétharmadén hullott kevés, jellemzően 0-5 mm közötti csapadék, míg a Tiszántúlon és az északi országrészben 10-25 mm közötti mennyiség volt a jellemző, de egy-egy hevesebb felhőszakadással is érintett területen akár 40-60 mm közötti összeg is leesett (1. ábra).

Ennek megfelelően a talajok felszíni nedvességtartalma is kettős képet mutat. Sokat száradt a felső 20 cm-es réteg az ország nyugati, délnyugati felén, ahol már csak 60-80% közötti a nedvességtartalom, míg a Tiszántúlon és az Északi-középhegységben 90% fölötti ez az érték, tehát továbbra is igen nedves, sáros a felszín (2. ábra). Belvízzel borított területek is leginkább az Alföld déli megyéiben fordulnak elő, bár a Taktaközben és a Szigetközben is megjelent a felszínt nagyobb területen borító víz. A középső és az alsóbb talajrétegek nedvességtartalma szintén 60% és 100% közötti az országban, de a mélyebb rétegekben délnyugaton van több nedvesség, míg a Tiszántúlon csak ezután fog leszivárogni a közelmúltban hullott csapadékból származó nedvesség (3. ábra).

A hőmérséklet a hét közepi meglehetősen hűvös értékekről szombatra már 25 fok köré, vasárnap e fölé melegedett, és az 5 cm-es talajhőmérséklet is elérte a 18-22 fokot, ami elsősorban a Dunántúlon számít számottevő melegedésnek (4. ábra).

A kedvező vízellátottság, és az egyre melegebb idő gyors növekedést indított meg valamennyi növényi kultúránál. Az őszi és tavaszi vetések fejlődése egyaránt felgyorsult, előbbiek közül az árpa már virágzik, és az Alföldön a búza is virágozni kezd, míg a káposztarepcére a becőképződés a jellemző. A tavaszi kalászosok is szárba szökkentek már. A kukorica és a napraforgó igényelné most leginkább a meleget, a vetés óta hűvösebb dunántúli tájakon fejletlenebbek, míg az Alföldön 3-5, illetve 4-6 levelesek már az állományok.  A gyomok és a különböző kórokozók elszaporodása is felgyorsult az elmúlt időszakban, ezért fokozott figyelmet kell fordítani most a növényvédelemre.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegeket ettől az évtől térképeken is bemutatjuk, hogy annak országon belüli eloszlását is követni lehessen. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később követnek be. Bár még a szezon elején járunk, jelenleg a hőösszegek többnyire 210 és 270 foknap között vannak az országban.  Az elmúlt napokban már nem nőtt tovább a különbség a korábban hűvösebb dunántúli tájak és a melegebb keleti országrész között. A 2018-as hőösszeg értékektől egyre jelentősebben, már 160-200 foknappal, a sokéves átlagtól mérsékeltebben vannak elmaradva az idei értékek, jellemzően 20-50 foknappal az átlag alatt alakulnak (5. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kicsit később következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kaposvár és Békéscsaba körüli terültre vonatkozó agrogramokon (6., 7. ábra). A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen). A vetés óta eltelt időszak csapadékösszege Kaposvár térségében csak kis mértékben, az elmúlt napok szárazabb időjárása következtében marad el az ideális értékektől. Békéscsaba környékén azonban az őszi és kora tavaszi hosszú aszályos időszakot még nem tudta ellensúlyozni az esős május, így azon a vidéken 70 mm-t meghaladó az őszi vetések számára optimális értékektől vett csapadékhiány. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma mindkét helyen jóval a kritikusan száraz értékek fölött van, Békéscsaba térségében, ahol mostanában több esett, csaknem telített a talaj ezen rétege, míg Kaposvár környékén is 70% körüli a nedvességtartalom. A hőmérséklettel az elmúlt hetek hűvösebb időjárása ellenére sincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár, bár a napi középhőmérsékletek május eleje óta jellemzően az ideális értékek alatt maradtak.
Az őszi vetésű növényekhez hasonlóan kukoricára is készítettünk agrogramot, melyet ezúttal szintén Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). Itt a vetés idejét április elejére számolva az látszik, hogy az azóta eltelt időszakra összegzett csapadék közel 30 mm-rel haladja meg az optimális értéket. A talajnedvesség ezen az ábrán a még alacsony gyökérmélység miatt a talaj felső 20 cm-es rétegére vonatkozik, ami ebben a térségben április első felében jóval a kritikus 40%-os érték alatt alakult, és a hónap végén is alatta maradt. A május elején kezdődött csapadékos idő hatására viszont tartósan 80% fölött van már ez az érték, tehát a növény fejlődéséhez elegendő nedvesség áll már rendelkezésre a talajban. Ezzel szemben a napi középhőmérséklet már április utolsó hete óta tartósan az optimális értékek alatt marad, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító délkelet-alföldi régióban is fázik a növény. A görgetett hőösszeg csak azért éri el az ideális értéket, mert április első heteiben, amikor viszont a száraz talaj miatt nem fejlődhetett (illetve nem volt elvethető) a kukorica, még az átlagosnál melegebb volt az idő.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Rögtön szembetűnő, hogy a gyakran felhős, borult időjárás miatt az évszakhoz képest igen nagy az adathiányos területek kiterjedése. A zöld tömeg mennyisége jellemzően tovább növekedett az országban, gyenge csökkenés, vagy mérsékelt növekedés általában ott figyelhető meg, ahol az előző időszakban volt igen nagyarányú a zöld tömeg növekedése. Az anomália térkép az aszály megszűntével sokat egységesedett, a mezőgazdasági területeken többnyire a repce virágzásából adódóan vannak piros, vagyis a sokéves átlag alatti értékeket mutató foltok.

Az előttünk álló héten változékony, gyakran csapadékos időben lesz részünk. A hét első felében sokfelé várható eső, zápor, főként kedden zivatarokra, felhőszakadásokra is számítani lehet. Péntektől a legtöbb helyen csökken a csapadékhajlam, és a jelenlegi számítások szerint a Tiszántúlon és a déli országrészben várhatók további esők, záporok, zivatarok. Összességében a heti csapadékösszeg 20 és 40 mm között valószínű, a keleti határszélen és intenzívebb zivatarok által érintett területeken lehet ennél is nagyobb mennyiségre számítani. A csapadék mellett a szél is gyakran hátráltatja a héten a növényvédelmi munkákat. Kedden és szombaton többfelé lesznek erős, a többi napon pedig élénk széllökések elsősorban a déli, kora délutáni órákban, illetve zivatarfelhők térségében. A legmelegebb órák hőmérséklete a hét első napjaiban még 19, 23 fok között lesz jellemző, majd szerdán és csütörtökön több fokos lehűlés várható, ami a Dunántúl nyugati felén lesz erőteljesebb, ott 15 fok fölé sem melegszik a levegő, míg keleten, délkeleten továbbra is 20 fok fölé emelkedik napközben a hőmérséklet. Péntektől ismét melegedés veszi kezdetét, és vasárnapra - ahogy az elmúlt hetekben mát megszokhattuk - újra nagy területre kiterjedően meghaladja a 25 fokot a hőmérséklet. Elsősorban a melegebb alföldi területeken a csapadékos idő hatására ismét magas páratartalomra kell számítani.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. május 27.

1. ábra: 7 napos csapadékösszeg 2019. május 26-ig (mm)

2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. május 26-án (%)

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm közötti rétegében 2019. május 26-án (%)

4. ábra: Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2019. május 26-án (Celsius fok)

5. ábra: Kukorica növekedési foknap eltérése a sokéves átlagtól 2019. május 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. május 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. május 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. május 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)