A kukorica számára ideális, meleg idő

Az elmúlt héten záporok, zivatarok jellemezték időjárásunkat. A legnagyobb kiterjedésű és legnagyobb csapadékot adó rendszer szerdán alakult ki az ország középső részei fölött. Összességében területi átlagban 5-20 mm csapadék hullott, de kisebb foltokban ettől jóval nagyobb mennyiségek is előfordultak, miközben egyes vidékek teljesen kimaradtak a csapadékból (1. ábra). A hét végére megszűntek a záporok, napos idő érkezett 30 fok közeli maximumokkal. A talajok felszíne az ország jelentős részén már megszikkadt. Sőt a múlt héten szárazon maradt területeken a fölső 20 cm-es réteg nedvességtartalma többfelé 50% köré csökkent (2. ábra). A fölső 50 cm-es réteg nedvességtartalma azonban országszerte jó vízellátottságú (3. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok a virágzás-érés, a káposztarepce a magképződés fenológiai fázisában járnak. A meleg időben a kezdetben vontatottan fejlődött napraforgó és kukorica növekedése is látványosan felgyorsult, ugyanakkor a gyomok is erőteljesen fejlődnek. A szárazabb idő a gombás fertőzéseknek már nem ideális, de a zártabb növényi állományokban a nedves talaj miatt magas páratartalmú mikroklíma alakul ki, melyben viszont továbbra is optimálisak számukra a körülmények.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 340 és 420 foknap között, igen intenzív növekedésben vannak az országban. Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől jelentősen, mintegy 200 foknappal, a sokéves átlagtól kissé vannak elmaradva az idei értékek az északkeleti országrész kivételével (4. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kicsit később következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Békéscsaba és Nyíregyháza körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (4. és 5. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is, így ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A májusi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni. A hőmérséklettel az elmúlt hetek hűvösebb időjárása ellenére sincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (6. és 7. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is, majd májusban jócskán bepótlódott a hiány. A talaj mélyebb rétegeinek feltöltődése a nyár további részében (amiről még nem tudjuk mennyire lesz csapadékos vagy éppen aszályos) még nagyon sokat fog érni. A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hete óta tartósan az alatt maradt, tehát fázott a növény. A görgetett hőösszeg csak azért éri el az ideális értéket, mert április első heteiben, amikor viszont a száraz talaj miatt nem fejlődhetett (illetve el sem volt vetve) a kukorica, még az átlagosnál melegebb volt az idő. Ezekben a napokban azonban a kukorica számára már a hőmérséklet is ideálisan alakul.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a május második felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Rögtön szembetűnő, hogy a gyakran felhős, borult időjárás miatt az évszakhoz képest igen nagy az adathiányos (fehér színű) területek kiterjedése. A zöld tömeg mennyisége északkeleten jellemzően tovább növekedett, gyenge csökkenés (nyugaton és délkeleten) általában ott figyelhető meg, ahol az előző időszakban volt igen nagyarányú a zöld tömeg növekedése. Az anomália térkép szerint délkeleten vannak jóval átlag alatti területek, másfelé átlagos, vagy azt meghaladó értékeket látunk.

Az előttünk álló héten egyre melegebb, igazi nyári időre van kilátás délutáni gomolyfelhőkkel, melyekből csak néhol lehet záporra, zivatarra számítani. Területi átlagban számottevő csapadék nem valószínű. A meleg időben, a nedves talaj hatására nagyon erős lesz a párolgás, a héten összességében akár a 20-30 mm-t is elérheti. A talaj vízkészlete tehát jelentősen csökkenni fog. A hőösszeg erőteljesen fog gyűlni, a 10 fokos bázissal számolt a héten mintegy 100 foknapot emelkedik. A hosszú nappalok és a kevés felhő miatt sok lesz a növények számára fontos napsütés. A legmelegebb órák hőmérséklete eleinte többnyire 30, majd a hét második felében már inkább 35 fok körül alakul. Ez a hőmérséklet az őszi kalászosok szemképződésének már túl magas, a kukorica azonban ebben az időszakban ilyen napos, meleg időt igényel. Éjszakánként eleinte még magas lesz a páratartalom, de napközben mindenhol 50% alá, sőt a hét második felében egyre többfelé 40, sőt a hét végén már 30 % alá csökken a nappali órákban. Ez a magas hőmérséklettel párosulva légköri aszályt okoz majd. A talajban egyelőre bőven van nedvesség, így a növények ezeket az időszakokat különösebb gond nélkül átvészelik majd. A szél főként a déli, kora délutáni órákban (bár akkor úgyis túl meleg lesz), valamint zivatarfelhők környezetében akadályozza a növényvédelmi munkákat. Figyelni kell arra, hogy a növényvédelmi permetezést 25 fokig ajánlatos végezni, márpedig ezt reggel nagyon gyorsan el fogja érni a hőmérséklet, és még késő este is meleg marad az idő. Hajnalonta erős harmat várható, kivéve azokat a kisebb területeket, ahol éjjel is lesz némi légmozgás. A hosszabb távú, de ezzel együtt bizonytalanabb előrejelzések szerint vasárnaptól, a jövő hét elejétől csapadékosabb időre számíthatunk és a nagy meleg is mérséklődik majd.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 10.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.