Időnként záporok zavarják az aratást

Ha visszatekintünk júniusra, akkor a csapadék mennyiségéről az mondható el, hogy a keleti országrészben az átlagostól több, míg nyugaton attól kevesebb hullott (1. ábra). Ez azonban elég elnagyolt, mert a csapadék zöme ebben a hónapban záporos formában hullott, melyre jellemző a rendkívül nagy különbség a területi és időbeli eloszlásban. Sokfelé súlyos károkat okozó felhőszakadás és villámárvíz alakult ki, máshol pedig csak egy-két csepp hullott. A csapadékból sokáig kimaradó északnyugati országrész és Fejér megye is kapott végül valamennyi esőt, bár annak mennyisége jócskán elmaradt az átlagostól. De az északi határszélen is maradtak kevésbé csapadékos területek. A hirtelen lezúdult eső sokfelé nem tudott kellően beszivárogni a talajba, a lejtős területekről nagy mennyiség lefolyt. Azért az országban jellemzően több hullámban és több napon is érkezett a csapadék, így jelentős része mégiscsak jól hasznosult. A 90 napos csapadékösszeg mintegy 40-120 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál (köszönhetően az esős májusnak), azzal együtt is, hogy a 90 napba az aszályos április is beleesik (2. ábra). Június rekord meleget hozott, átlagos hőmérséklete (a hűvös május után) 3-4 Celsius fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál, a kedvező nedvességi, hőmérsékleti és napfény viszonyoknak köszönhetően a növények fejlődése nagyon intenzív volt, a korábbi lemaradásból sokat behoztak.

Az elmúlt 8 nap során csak múlt csütörtökön és a héten kedd-szerdán hullott csapadék az országban. Előbbi napon súlyos károkat okozó zivatarrendszer vonult végig az ország keleti szélén, míg a kedden érkezett újabb gyenge hidegfront a déli határszélen hozott némi csapadékot (2-10 mm). A frontok előtt forró levegő érkezett fölénk, a maximumok országszerte 35 Celsius fok körül alakultak (3. ábra), majd átmeneti több fokos mérséklődés következett. A talaj az elmúlt napokban nagyon sokat száradt, főleg a fölső talajrétegek. Győr és Siófok térségében a fölső 50 cm-es réteg nedvességtartalma már 40% alá csökkent (4. ábra), ami már kritikus szintnek tekinthető, de a fölső 100 cm-es rétegben az ország döntő részén még kedvezőek a viszonyok.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 640 és 750 foknap között, igen intenzív növekedésben vannak az országban (5. ábra). Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől csökkenő mértékben, de még mindig jelentősen, mintegy 130-180 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlagtól való korábbi elmaradás azonban az országban megszűnt, sőt már 40-90 foknapos többlet is kialakult, jellemzően északkeleten vannak a magasabb értékek. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt. Ugyanakkor sok növénynél kulcsfontosságú a májusi hőmérséklet, mely hónap az idén hűvösebb volt az átlagosnál, az akkor kialakult fejlődésbeli lemaradás az egész szezonon végighúzódhat.

A napraforgó és a kukorica fejlődése a meleg időben gyors, többnyire optimálisak a körülmények. Azonban főleg a Dunántúl egyes vidékein már csapadékhiány kezd kialakulni. A kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában van, sokfelé már elkezdődött az aratás. Ezekre a növényekre innentől kezdve egészen a betakarítás végéig meleg, száraz idő lenne az ideális.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke országos átlagban már túl van a maximumán, a nyár során lassú csökkenés a jellemző (az egyes szántóföldi kultúráknál külön-külön jelentős különbségek vannak). A zöld tömeg mennyisége nagy területen jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, hiszen a kalászosok és az őszi káposztarepce is a teljes éréshez közelít, fokozatosan elvesztette zöld tömegét. Az anomália térképen szinte az egész országban jelentős pozitív eltérést látunk, különösen az Alföldön. Azaz kifejezetten jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, mely mindenképpen jó hír, csak az északnyugati országrészben láthatók az átlagostól alacsonyabb értékek. A zöld tömeg átlagtól vett eltérésének területi eloszlása egyébként, ahogy el is várjuk, egybevág az elmúlt hetek csapadékeloszlásával. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be az ország különböző  területeire, a Kaposvár, Kecskemét  és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (6., 7. és 8. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. Ahogy az ábrákon is látszik, ez a délnyugati országrészre csak kisebb intenzitással volt jellemző az ország többi részéhez képest. A későbbi esők a növények fejlődésbeli elmaradását már nem tudták korrigálni, de sokat segítettek. A hőmérséklettel nincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár. Bár a májusi hűvösebb, esősebb idő miatt az érés kis késében van a szokásos időponthoz képest, az a termés mennyiségén nagyon sokat emelt. A búza virágzása és a szemfejlődése erre az időszakra esett, meg volt számára a kellő nedvesség. Ekkor a nagy meleg nem lett volna ideális, mert abban az esetben ez a fenológiai fázis lerövidül, ami a termésmennyiség rovására megy.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd júniusban ismét csökkent a talajnedvesség. A nyár első részében a keleti országrész bővebben részesült esőben, ahogy a csapadékeloszlás térképén láthattuk. Békéscsaba térségében jelenleg is optimális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik. Győr környéke azonban ettől jóval szárazabb, a talajnedvesség már közelíti a kritikus szintet. Az általában nedvesebb északnyugati országrészben idén 100 mm-rel kevesebb csapadék hullott Békéscsabához képest április óta! A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító keleti országrészben is fázott a növény. Júniusban már ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet.

A következő napokban változékonyabbra fordul időjárásunk. Vasárnap és kedden várható egy-egy hidegfront, mely többfelé okozhat vasárnap zivatarokat (akár hevesebbeket is), majd inkább csak eső, zápor várható. Területi átlagban 2-10 mm csapadék hullhat a jövő hét közepéig, ettől több délnyugaton eshet. A talaj fölső rétegének száradásával mérséklődött a párolgás üteme, a talaj vízkészletének változása egál közelében lehet területi átlagban egy hét alatt. Bár hosszúak a nappalok, a több felhő miatt az eddigieknél kevesebb lesz a növények számára fontos napsütés. A hét végi meleg után északnyugati áramlással meglehetősen hűvös léghullámok érkeznek fölénk, így jelentősen mérséklődik a nappali felmelegedés: a hét közepén már csak 21-26 fokos maximális hőmérsékletre számíthatunk. A hőösszeg a jövő hét végére délkeleten már a 850 foknapot is meghaladhatja majd. Vasárnap és kedden érkezik fölénk nedvesebb levegő, a páratartalom akkor a nappali órákban is magas lehet. A többi napon a legmelegebb órákban jellemzően 40 % alá csökken. Meglehetősen szeles napok előtt állunk: bár viharos szél csak zivatarok környezetében valószínű, de napközben nagy területen megerősödik a légmozgás. Tartós csapadék, nedves idő tehát nem valószínű, a csapadékosabb napok után érkező száraz időben gyorsan szárad majd minden.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. július 4.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
A június havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)

2. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 30-ig (mm)

3. ábra
Napi maximumhőmérséklet 2019. július 1-én (Celsius fok)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. július 3-án (%)

5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. július 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. július 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. július 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. július 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. július 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. július 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)