HungaroMet: 2019. augusztus 1. 13:10
A hét végéig tovább nedvesednek a talajok
A múlt hét második felében kezdődött záporos, zivataros időjárás folytatódott a héten is, egyre nagyobb területeken töltődtek nedvességgel a talajok. Maga a csapadék jókor érkezett, az aratást már befejezték, a kapás növényeknek viszont még igen nagy szükségük van rá, a vele együtt járó viharos szél és néhol jégeső azonban jelentős károkat okozott. A héten szombatig még sokfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani, majd vasárnaptól csökken a csapadékhajlam.
A mögöttünk álló egy hétben végre csapadékosabbra fordult időjárásunk, sokfelé fordultak elő heves záporok, zivatarok, néhol felhőszakadások. A csapadék záporos jellegéből adódóan azonban nagy területi különbségek alakultak ki az országban az egy hetes csapadékösszeg tekintetében. Mohács környéke, az Alsó-Kiskunság és a Kisalföld kivételével mindenütt 20 mm fölötti mennyiség esett, de helyenként a 60-100 mm is előfordult (1. ábra). A július első két dekádjára jellemző száraz időjárás miatt azonban a júliusi csapadékösszeg a legtöbb helyen így is elmarad az ilyenkor megszokott átlagtól (2. ábra), és a kukorica számára optimális 100 mm-es értéktől is (3. ábra). Főként a Kisalföldön és a középső országrészben nagy az eltérés.
A talajok vízellátottsága tovább javult a héten. A felső talajréteg sokfelé igen nedves, sáros (4. ábra), azonban a 20 cm-nél mélyebb rétegekben a legtöbb helyen számottevő vízhiány mutatkozik. A Kisalföld nagy részét ezúttal is elkerülte a csapadék, így ott nagy területet érintően kritikusan száraznak számít a talaj, a felső 50 cm-es réteg nedvessége 40% alatti (5. ábra).
A hőmérséklet az átlagosnál kissé melegebben alakult a hét első felében, a hűvösebb hétfő kivételével jellemzően 30 fok fölött alakultak a napi maximumhőmérsékletek.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 940 és 1060 foknap között járnak az országban (6. ábra). A legalacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, de a területi eloszlás igen érdekes képet mutat. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés - ami a tavalyi igen meleg és az idei hűvös május miatt vált jelentőssé - nem változott számottevően, jelenleg mintegy 140-190 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg mintegy 40-100 foknap körül alakul, délen vannak néhol ennél magasabb értékek is. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.
A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a július második felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége országszerte túl van már a maximumán, de az előző időszakhoz képest nem csökkent számottevően. Az anomália térképen még mindig a pozitív eltérés dominál az országban, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, de főleg a Kisalföld térségében az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.
Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon*, melyek már a teljes tenyészidőszakot ábrázolják (7., 8., 9., 10. és 11. ábra). Országszerte aszályos körülmények uralkodtak ősszel, a legtöbb helyen a kritikus érték alá csökkent a talajnedvesség, a növények vontatottan, nehezen keltek és fejlődtek főként a keleti országrészben. A tél első két hónapjában valamelyest töltődtek a talajok nedvességgel, de márciustól ismét száraz periódus kezdődött, a középső országrészben ekkor is 40% alá csökkent a felső talajréteg nedvességtartalma. A május országszerte meghozta a várva-várt esőt és a talajok feltöltődését, amire nagy szükség volt a nyár eleji ismét szárazabb periódus előtt. Összességében a délnyugati és a délkeleti országrészben kapták meg a kalászosok és a repce a fejlődésükhöz optimális csapadékmennyiséget a tenyészidőszak folyamán, míg a középső és északi országrészben ennél mintegy 100 mm-rel kevesebb esett. A hőmérséklettel nem volt komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött járt az átlagosnál hűvösebb május ellenére is.
A napraforgó és a kukorica is a virágzás fenológiai fázisában tart, előbbi növény annak is már sokfelé a vége felé. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrész ebben kissé előrébb jár a Dunántúlhoz képest. A július végi, augusztus eleji csapadékot nagyon meg fogják hálálni a növények, hiszen a talajnedvesség már kritikus szintre csökkent múlt hét csütörtökre. A szemképződés idejére így ennek a két fő szántóföldi kultúránknak az ország nagyobb részén kellő nedvesség áll majd a talajban a rendelkezésére, a terméskilátások tehát sokat javultak.
A következő napokban is folytatódik a változékony időjárás. Csütörtökön az ország keleti felén kell szórványosan záporokra, zivatarokra számítani, majd pénteken a Dunántúlon, annak is főként a déli kétharmadán várható jelentősebb csapadék. Ez a csapadékzóna szombat reggelre keletre helyeződik, és az Alföld déli részén is esni fog. Szombat délután pedig a középső országrészben kell záporokra, zivatarokra készülni. Vasárnaptól szárazabbra fordul az idő, és a jövő hét első felében csak elszórtan valószínű csapadék. A szombat estig lehulló csapadékmennyiség a legtöbb helyen 5 és 20 mm között várható, és az ország déli felén lehet a nagyobb mennyiségre számítani. A talaj nedvességtartalma a legtöbb helyen nőni fog szombat estig, majd a jövő héten csökkenés kezdődik. A csapadékos, majd ezt követően párás idő kedvezni fog a gombás megbetegedéseknek. A szél többnyire mérsékelt marad, csak zivatarfelhők környezetében fokozódik viharossá, illetve szombaton és vasárnap lehet élénkülésre számítani főként a Dunántúl területén. A hőmérséklet kissé visszaesik a hét első feléhez képest, a maximum értékek többnyire 25 és 29 fok között alakulnak a héten és a jövő hét első napjaiban, ennél hűvösebb pénteken a Dunántúlon valószínű. A kukoricára számított hőösszeg a jövő hét közepére várhatóan 1040 és 1140 foknap közé emelkedik.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Készült: 2019. augusztus 1.
* Agrogram
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
7 napos csapadékösszeg 2019. július 31-ig (mm)
2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. július 31-ig (mm)
3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2019. július 31-ig (mm)
4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. július 31-én (%)
5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. július 31-én (%)
6. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. július 31-ig (részletes magyarázat a szövegben)
7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. július 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. július 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. július 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. július 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. július 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)