Egyre nagyobb a csapadékhiány

Az elmúlt napokat igen enyhe, száraz, a reggeli ködfoltok feloszlása után napos idő jellemezte. Számottevő csapadék két hete nem volt az országban, akkor is csak a délnyugati részeken, a keleti országrészben október eleje óta nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország döntő részén jócskán elmarad az átlagtól, Budapest térségében még a 10 mm-t sem éri el (1. ábra). Hazánk északnyugati felén 20-40 mm a hiány az átlaghoz képest az elmúlt 30 nap soárn (2. ábra). A szeptemberi és az október elejének csapadéka a legtöbb helyen elég volt a friss vetések szempontjából leginkább érintett, felső 20 cm-es talajréteg átnedvesítéséhez, a talaj-előkészítéshez, így a vetés szépen kikelhetett és fejlődhetett. Az elmúlt hetekben azonban kiszáradt a talajnak ez a fölső rétege is (3. ábra), a középső és mélyebb talajrétegek (20-100 cm) pedig továbbra is igen szárazak (4. ábra).

Bő egy hete igen enyhe légtömeg van az ország fölött a magasban, mely a napos idő miatt a felszín közelében is kifejezésre tud jutni (a száraz talaj miatt csak kisebb és viszonylag gyorsan feloszló ködfoltok alakultak ki a hajnali órákra), így sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Országszerte 25 fok körül alakultak a csúcsértékek, sőt helyenként, főleg délkeleten 27-28 Celsius fok is több napon is előfordult (5. ábra), csak a tartósabban ködös tájakon volt ennél hűvösebb. A talaj hőmérséklete jelenleg 10 és 15 Celsius fok között alakul az országban, mely szintén jóval magasabb az ilyenkor szokásos értéknél.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az október első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg főként az Alföldön sokfelé találhatók elművelt, növénymentes táblák is (alacsony értékekkel, barna színnel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest az ország középső részén, ugyanakkor a Dunántúlon sokfelé növekedett. Ebben a szeptemberi csapadéknak és a megerősödött repcének is szerepe van. Az anomália térkép szerint az ország nagyobb részén a pozitív eltérés dominál, míg Budapest térségében és a Tiszántúlon az átlagtól alacsonyabbak az értékek, gyengébb a növényzet, illetve előrébb tart a zöld növényi tömeg őszi elvesztésében az átlagoshoz képest (6. ábra). A határon túli területeken továbbra is fennáll a korábbi állapot, azaz a Partiumban, a Bánságban és a Bácskában kiterjedt nagy negatív eltérés tapasztalható.

A kukorica aratása a végéhez közelít, a legtöbb helyen már a magtárban a termés. A száraz, meleg idő nagyon kedvező az alacsony szemnedvesség kialakulásához és a gombás megbetegedések sem tudnak kialakulni, elszaporodni. Az őszi káposztarepcére és a kalászosokra viszont óriási szükség lenne egy kiadós csapadékra, mert a talaj mélyebb rétegei már a nyár végén is szárazak voltak, a fölső réteg pedig októberben száradt ki.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr és Kecskemét körüli terültre (az ország egyéb területeire egyébként szintén jellemzőek ezek a viszonyok) vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt, történik. A kelés így vontatott, nehézkes, hiányos lehet. Fölrémlik az előző ősz, amikor még ennél is nagyobb volt a szárazság, és a csapadék csak november 20. körül érkezett meg, a kalászosok nem tudtak kellően megerősödni a tél kezdetére. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár.

A hét végéig nem változik lényegesen időjárásunk a legfrissebb számítások szerint, bár már nehezebben feloszló ködfoltok is kialakulhatnak. Átalakulás hétfőtől indul, amikor már elérik az időjárási frontok hazánkat. Kedden csapadék is érkezik, melyet a hét második felében újabb eső követhet. Az eső mennyisége most még nagyon bizonytalan, de jó esély van arra, hogy megkezdődjön a talaj átnedvesedése. Jelentős lehűlés is érkezik, a jövő héten már csak 10 fok körül várható napközben a hőmérséklet, és visszatérnek a fagyok a kevésbé felhős éjszakákon.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. október 24.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2019. október 23-án (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2019. október 23-án (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. október 23-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50 és 100 cm-es mélysége között 2019. október 23-án (%)

5. ábra
Napi maximum hőmérsékletek 2019. október 23-án (Celsius fok)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. október 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. október 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)