Teljesen feltöltődött a talaj nedvességgel

Az idei tél volt a harmadik legmelegebb 1901. óta (részletes, de csak előzetes elemzés ezen a linken olvasható), mintegy 2-3 Celsius fokkal volt enyhébb a sokéves átlagnál (1. ábra). A január átlagos közeli hőmérsékelteket hozott, míg a december és a február jóval enyhébb volt annál. Több napon is megdőlt a napi melegrekord.
Csapadékból nagyjából átlagos mennyiség hullott, januárban kevesebb, de a másik két hónapban több (2. ábra). Szokás szerint a csapadéknak az időbeli mellett a területi eloszlása sem volt egyenletes, azonban a talaj országszerte teljesen feltöltődött nedvességgel a novemberi csapadékkal együtt. Hó nagyon kevés hullott, az őszi vetéseket az ország déli és nyugati tájain helyenként egyetlen napon sem borította összefüggő hóréteg.

Pár szót ejtsünk külön a februárról is: nagyon enyhe, főleg délen és keleten csapadékos, sokszor viharos időjárás jellemezte ezt a hónapot (3. és 4. ábra). Gyakran vonultak az ország fölött markáns frontrendszerek, melyek mentén több napon is előfordultak az országban zivatarok, mely ebben az időszakban nem szokványos jelenség. Hó viszont csak mutatóban fordult elő.

A változékony, kora tavaszi idő folytatódott az elmúlt egy hét során is. Bár a február és a tél országszerte fagyos reggellel búcsúzott (5. ábra), napközben enyhe maradt az idő. A hét elején erős felmelegedés indult el, hétfőn 15 fok körül alakult a maximumhőmérséklet (6. ábra), sőt kedden a Tiszántúlon 19 fok is előfordult, és újabb időjárási rekord dőlt meg. Több hullámban is érkezett országos, kiadós csapadék, a legtöbb vasárnap-hétfőn, bár a Tiszántúlon kedden és szerdán is sok esett. Összességében az elmúlt 10 nap során igen jelentős, mintegy 20-50 mm csapadék hullott az országban (7. ábra). A talaj országszerte telített nedvességgel, a felszíne sáros, sokfelé megállt a víz a földeken, még nem tudott beszivárogni. Délen, délkeleten pedig már belvizes területek vannak, főleg Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben. A talaj hőmérséklete a fölső 20-30 cm-es rétegben országszerte 5-7 fok között alakul.

Az őszi vetések közül a búza és az árpa a bokrosodás fenológiai fázisában van, és hamarosan tovább fejlődik, ahogy a repce hajtásai is lassan megindulnak. Az enyhe időben egyre szaporodnak a mezőgazdasági munkák, a gyümölcsfák és a szőlő metszése javában zajlik. A korai virágzású csonthéjas gyümölcsök közül némelyik már virágzásnak indult az ország egyes részein. A vegetáció nagyon korai megindulása miatt joggal lehet tavaszi fagykártól tartani, márciusban (de még áprilisban is) érkezhet komoly hideghullám a Kárpát-medencébe az enyhe tél ellenére. Egyelőre, a következő 6-8 nap során ilyen veszély nem fenyeget.
A kártevők és kórokozók elleni védekezésre is időben fel kell készülni, mert a növényekhez hasonlóan ezek is jól teleltek, jelentősebb fagy nem tizedelte állományaikat, komoly nyomásra lehet majd számítani.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8., 9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd februárban több hullámban is érkezett eső. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul, a délkeleten sokáig megmaradt hiány is pótlódott március elejére. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött (helyenként már a duplájánál) jár az enyhe ősz és tél hatására, fagykár természetesen nem fordult elő. Bár melegebb volt az idő a szokásosnál és tartós hóréteg sem alakult ki az országban, a télre agrometeorológiai szempontból nagyobb panaszunk nem lehet.

Az előttünk álló egy hét során folytatódik a változékony, az átlagosnál enyhébb időjárás. Újabb frontrendszerek érkezenek térségünkbe, melyek újabb csapadékot hoznak. Jelentősebb mennyiség pénteken-szombaton, majd kedden-szerdán érkezhet. Összességében jövő csütörtökig jellemzően 10-20 mm közötti mennyiség valószínű. Meglehetősen szeles időre kell számítani: a hét végén főként a Dunántúlon, kedden és szerdán országszerte. Jelenleg különösen a szerda tűnik viharosnak. A hőmérséklet a pénteki csapadékos időben visszaesik néhány fokot, de a többi napon jelentősen nem változik az eddigiekhez képest, folytatódik az átlagosnál néhány fokkal enyhébb időjárás. A derült és kevésbé szeles éjszakákon gyenge fagy előfordulhat, de nem ez lesz a jellemző.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. március 5.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 90 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. február 29-én (Celsius fok)

2. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. február 29-én (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. február 29-én (Celsius fok)

4. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. február 29-én (Celsius fok)

5. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. február 29-én (Celsius fok)

6. ábra
Maximumhőmérsékletek 2020. március 2-án (Celsius fok)

7. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. március 4-én (Celsius fok)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. március 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. március 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. március 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)