Végre melegszik az idő

A múlt héten is folytatódott az idei áprilisra jellemző változékony, hűvös időjárás. Hétfőn a délkeleti országrész kivételével mindenütt esett némi eső, a legtöbb 10-15 mm nyugaton, északnyugaton hullott. Kedden sokfelé, szerdán már csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, majd csütörtökön egy hidegfront hozott országos csapadékot, a legtöbb ekkor az északkeleti országrészben esett. A hidegfront mögött pénteken és szombaton száraz idő volt a jellemző, ugyanakkor ismét lehűlt a levegő, a hét közepi 17-20 fokos maximumok is visszaestek pár fokkal, és szombat hajnalban a fagyzugos területeken ismét -1 - -2 fokig hűlt a levegő. A következő hidegfront vasárnap érte el hazánkat, így hétfő reggelre az északi országrészben és a Kiskunság területén mértünk sokfelé fagypont alatti hőmérsékleteket (1. ábra), és megdőlt a napi minimumhőmérséklet rekordja is. Ehhez a hidegfronthoz kötődően főként északkeleten alakultak ki záporok vasárnap. Összességében a hét első felében hullott több csapadék, a hét második felében csak északkeleten esett 5 mm-nél nagyobb mennyiség (2. ábra). Így a talajok felszín közeli rétege az északkeleti országrész kivételével veszített nedvességtartalmából az elmúlt napokban, többnyire 45 és 60% között alakul a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (3. ábra). Ennél nedvesebb talajok foltokban fordulnak elő a záporok által jobban öntözött területeken. A középső talajréteg is szárazabbá vált az ország nagy részén a hét második felében, ugyanakkor az 50 és 100 cm közötti rétegre továbbra is telített állapot a jellemző (4. ábra). Az ilyenkor szokásosnál mintegy 3-4 fokkal hűvösebb időben (5. ábra) az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga sem növekedett számottevően, továbbra is 10 és 15 fok között alakul (6. ábra).  

A melegedés hatására lassan a szárbaindulás fenológiai fázisába lépő őszi kalászosok, valamint a zöldbimbós és virágozni kezdő repce állományok számára egyaránt igen jól jött az elmúlt két hét csapadékos időjárása, ahogy a már elvetett tavaszi kalászosok és napraforgó csírázásához és keléséhez is nagy szükség volt az áztató esőre. Ugyanakkor szántóföldi növényeink optimális fejlődéséhez a jelenleginél magasabb hőmérsékletekre, fagymentes időre is szükség van.
A kukorica vetése időben már régóta aktuális, a kellő nedvességet is megkapta a talaj, és az utóbbi napokban a legtöbb helyen a talajhőmérséklet is tartósan meghaladja már a 10 fokos küszöbértéket, így a mostanában elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül.
A gyümölcsösökben az idén tavasszal is jelentős fagykárok keletkeztek. A márciusi -6, -10 fokos hidegek elsősorban a déli és középső országrész mandula és kajszi rügyeiben okoztak károkat, majd az áprilisi fagyok, amikor több alkalommal is -3 - -6 fokig, néhol -9 fokig csökkent a hőmérséklet, már a többi csonthéjas gyümölcs rügyeiben, virágaiban is kár tett. Jelenleg több gyümölcsünk van teljes virágzásban: a cseresznye, a szilva, a körte. Északon még virágzik az őszibarack, de a meggy és az alma még csak bimbós. Legalább egy, de inkább két hetes lemaradásban van a virágzás ideje a szokásoshoz képest, a korai fajták virágzása pedig elhúzódik.
Az idei tavaszt gyakran jellemző hideg időjárás nemcsak a méhlegelőkre, a tavaszi virágzásra, hanem a méhcsaládokra is kedvezőtlen volt eddig. A 14-15 fok alatti hőmérséklet, a szél, és a csapadékos idő gátolja a méhek kirepülését, a tavaszi virágpor- és nektárgyűjtést. A családok így lassabban fejlődnek, nem tudnak a fő növényre, az akác virágzására kellően megerősödni, fölszaporodni. Ráadásul az akácot is fagykár érte.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke főként északkeleten alacsony még, de lassan mindenhol beindul a zöldülés. A változást mutató térkép a hűvös, száraz időjárás ellenére is jellemzően zöld színű, főként azokon a tájakon nem indult még meg a zöld tömeg növekedése, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen a legtöbb helyen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki. Ugyanakkor sárgával rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek a hideg idő miatt.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg 45 és 55 foknap között alakulnak (7. ábra), ami kevesebb, mint a fele a tavaly ilyenkori értékeknek, és 30-40 foknappal elmarad a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése április elején lelassult, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8.,9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak megfelelő, és csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és április első felében a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok április közepén 1-2 héttel elmaradnak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.

A héten egy fölöttünk vagy a közelünkben hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat, melynek hatására keddtől délnyugati áramlással egyre melegebb légtömegek érkeznek fölénk. Kevés csapadékra a hét első felében főként a déli országrészben lehet számítani, majd csütörtöktől többfelé lehetnek záporok, zivatarok. A legtöbb helyen azonban a jelenlegi számítások szerint péntekig tovább veszít nedvességtartalmából a talaj felső rétege. Kedden hajnalban az északi és északkeleti országrész völgyeiben előfordulhat gyenge fagy, szerdától ez már sehol nem lesz jellemző. A nappali felmelegedés mértéke is napról-napra nő, csütörtöktől egyre nagyobb területen haladja meg a 20 fokot a legmelegebb órák hőmérséklete, szombaton pedig a jelenlegi számítások szerint többfelé 25 foknál is melegebb lehet. Ezzel együtt az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga is növekszik, és a hétvégére az Északi-középhegység térségének kivételével kissé meghaladja a 15 fokot is.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 26.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 26-án (Celsius fok)

2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. április 25-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 25-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50 és 100 centiméter közötti rétegében 2021.április 25-én (%)

5. ábra
5 napos átlaghőmérsékletek eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 25-ig (Celsius fok)

6. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2021. április 25-én (Celsius fok)

7. ábra
A kukoricára számított, április 1-től összegzett hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 25-én (foknap)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. április 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. április 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. április 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)