Az ideálisnál kevesebb csapadék valószínű

Meleg idővel kezdődött a május, szombaton még országszerte 25 fok köré emelkedett a legmelegebb órák hőmérséklete. Vasárnap hidegfront érkezett, aminek hatására északon, északnyugaton már napközben több fokkal visszaesett a hőmérséklet, míg máshol csak a késő este, éjszaka lehetett érezni a lehűlést. A hideg levegő hétfő estére nyugalomba jutott az országban, kiderült az ég, így keddre a fagyzugos helyeken gyenge fagy is kialakult, Zabaron pedig az országos hidegrekord is megdőlt (1. ábra). Szerdán újabb markáns hidegfront vonult át nagy széllel az országon (2. ábra), de ez is csak kevés helyre hozott az országba számottevő csapadékot. Az elmúlt 10 nap során északkeleten és nyugaton esett 10-20 mm eső, míg az ország középső részén 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége (3. ábra). A 30 napos csapdékösszeg főleg az ország déli felében marad el a sokéves átlagtól (4. ábra). Az elmúlt napokban a szél is szárította a talajt, így a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a középső országrészben egyre nagyobb területen esett ismét a kritikus 40%-os érték alá a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában (5. ábra), de a felső fél és egy méteren is nedvességvesztés jellemző az északkeleti tájak kivételével. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a meleg időben országszerte 15 fok körül alakul.

A meleg hatására felgyorsult a növények fejlődése az elmúlt napokban, különösen ott, ahol kellő nedvesség is rendelkezésre áll ehhez a talajban. Az őszi kalászosok a szárbaindulás fenológiai fázisában járnak, a repce pedig virágzik. Utóbbi növényt azonban megviselte az áprilisi hideg, melynek hatására a szokásosnál alacsonyabbak és kevesebb elágazással rendelkeznek az állományok.
A napraforgó és a kukorica vetése a végéhez közeledik, a keléshez és a kezdeti fejlődéshez a meleg mellett egyre többfelé csapadékra is szükség lenne.
A gyümölcsök közül az alma (6. ábra), a körte és a dió (7. ábra) van teljes virágzásban. Ez körülbelül két hetes lemaradást jelent a szokásos időpontokhoz képest, de a lemaradás a természetes vegetációban is megfigyelhető. A tavaszi fagyok hatása már jól látszik, alig találni terméskezdeményt a kajszin (8. ábra) és mandulán (9. ábra). Az akácon északon 1-2 cm-es a bimbó (10. ábra), az általunk vizsgált fákon fagykár nem látható.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Lassan eltűnnek a barna foltok, mindenhol beindult a zöldülés. A változást mutató térképen a legnagyobb arányú zöld tömeg növekedés a leghűvösebb északi országrészben figyelhető meg, más tájakon ez a folyamat már lezajlott. Április második felében, bár jelentős késéssel, de középhegységeink aljnövényzete és részben a fák lomkoronája is kizöldült, ahogy a kalászos vetések zöld tömege is sokat nőtt. Főként azokon a tájakon nem indult még meg számottevő zöldülés, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen markáns vörösen rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek a hideg idő miatt. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 90 és 105 foknap között alakulnak, ami az elmúlt napok jelentős növekedése ellenére is 60-80 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek, és 40-50 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése április eleje óta lelassult, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, és csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.

A következő 6-8 nap során is változékony marad időjárásunk. Pénteken újabb hidegfront érkezik, de csak kevés csapadékkal. Összességében délnyugaton várható 5-10 mm, vagy ezt kissé meghaladó mennyiség, az ország északi, északkeleti mintegy felén 5 mm alatti mennyiségre van kilátás. Újabb csapadék majd a jövő hét közepén érkezhet, de ennek egyelőre kicsi az esélye. Szombaton és vasárnap hajnalban a fagyzugos helyeken gyenge fagyok is előfordulhatnak. Hétfőtől jelentős melegedés kezdődik, már 25 fok köré, kissé a fölé melegszik a levegő, és többnyire napos, száraz időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal. Szerdától nagy a bizonytalansága a prognózisnak, érdemes folyamatosan nyomon követni a legfrissebb előrejelzéseinket. A talaj a jövő hét közepéig többnyire veszít a nedvességtartalmából, de a délnyugati területeken pénteken még jelentős csapadékbevétel várható. A pénteki fronttal is megerősödik a szél, de főleg a hétfő ígérkezik még nagyon szelesnek, a legkevésbé pedig a szombat. A levegő páratartalma pénteken és kezdetben éjszakánként még magas lesz, de szombattól napközben 40% alá esik.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. május 6.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. május 4-én (Celsius fok)

2. ábra
Az elmúlt 24 óra maximális szélsebességei 2021. május 6-án 8 órakor (km/h)

3. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. május 5-ig (mm)

4. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. május 5-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.május 5-én (%)

6. ábra
Alma teljes virágzásban Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Dió porzós virágai Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Kajszi terméskezdemény Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Mandula terméskezdemény Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Akác virágbimbók Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. május 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. május 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)