Csökkenő csapadékhajlam, mérsékelt meleg

A mögöttünk álló héten kedd kivételével minden nap előfordultak heves záporok, zivatarok az országban. A hét első felében ezekből még kevés helyen esett 10 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék, majd péntek estétől egyre többfelé alakultak ki felhőszakadások, melyekből rövid idő alatt 30-60 mm, néhol akár 100 mm esett. Így a múlt szerda óta lehullott csapadék mennyisége a Kisalföldön, a déli, a középső és az északkeleti országrészben egyaránt sokfelé meghaladta a 20 mm-t (1. ábra). Térképünkön még nem látszik a hétfői csapadék, amikor a nyugati, északnyugati országrész kivételével ismét sokfelé alakultak ki 10-30 mm közötti mennyiséget adó záporok, néhol zivatarok, de Budapest térségében ennél is több esett (30-100 mm). A számottevő csapadékot azonban néhol pusztító jég, vagy erősen viharos szél is kísérte, ami jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban is. A keleti országrészben azonban továbbra is vannak olyan foltok, melyek kimaradtak a csapadékból. Így a Jászságban, a Kis-Sárrét térségében és a Viharsarok keleti felén igen szárazak maradtak a talajok, de a Zalai dombság területén is vannak szárazabb területek. Ugyanakkor az ország jelentős részén a felszínközeli talajréteg alaposan átnedvesedett (2. ábra), és a középső, 20-50 cm-es talajréteg vízellátottsága is sokat javult (3. ábra).
A múlt hét közepi hőhullám után a hét második felében pár fokkal mérséklődött a meleg. Ez főként a nyugati országrészben volt érezhető, ahol előfordultak 30 fok alatti maximum hőmérsékletek is, keleten, délkeleten viszont a legenyhébb napokon is 32, 33 fokig melegedett a levegő. Így a Tiszántúlon és északon az elmúlt napok átlaghőmérséklete is 4-5 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, míg a Dunántúlon csak 1-2 fokkal volt annál melegebb (4. ábra).

A kalászosok és a repce aratása zajlik, és bár a csapadékos időjárás hátráltatta a munkát, de egyre többfelé végeztek már a betakarítással.
A napraforgó és a kukorica számára, ahol nem pusztított jég vagy erősen viharos szél, ott rendkívül jól jött a nagy mennyiségű csapadék. Előbbi növény jellemzően a virágzás teljében van. A szárazság és hőség miatt eléggé vegyesen fejlődtek az állományok, jelentősen lemaradt, gyengén fejlett, alacsony táblák is láthatók. A kukorica a címerhányás fenológiai fázisában jár, és szintén sokat szenvedett a csapadékhiánytól, a Tiszántúlon látni derékig érő, címeres táblákat is. A növények az eddig elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, még akkor sem, ha tartósabban esősre fordulna az idő.
Vannak olyan kultúrnövényeink, melyeknek kedvez a száraz, meleg időjárás, ilyen például a dinnye (amit öntöznek) és a szőlő (melynek igen mélyre hatolnak a gyökerei).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban általában már túljut maximális értékén, és lassan csökkenő tendenciát mutat. A változást mutató térképünkön látható a további, de a korábbinál lassabb csökkenés, melyet egyrészt a csapadékhiány és így a kiszáradt talaj okoz. A csökkenés másik összetevője a kalászosok és a repce beérése, mely folyamatnak a döntő része már az előző időlépcsőre lezajlott, így most már kisebb a változás. Az anomália térképen egyre nagyobb területen jelenik meg az elmaradás, mely már az aszály hatása.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 770 és 850 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek (5. ábra). Az idén eddig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez képest gyakorlatilag megszűnt, illetve elenyészővé vált, és inkább 10-30 foknapos többlet alakult ki. A sokéves átlaghoz képesti lemaradás pedig 20-50 foknap közé csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a növények kezdik behozni, fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon* (6. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely a vegetációs időszak végéig ki is tartott. Az aratás időszakában tartós csapadék nem akadályozta a betakarítást, de kisebb foltokban nagyobb csapadék hullott július első felében, mely hátráltatta a munkákat. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen jócskán elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz és a szintén száraz június miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az érés időszakában kánikulai meleg volt a jellemző, sőt az aratás is ezzel indult, így a termés minőségét az időjárás kedvezően befolyásolta. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (7., 8. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudja pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudják utolérni magukat.

A hét további részében jelentősen csökken a csapadékhajlam, a hétvégéig mérsékelten meleg, az ország jelentős részén száraz időre van kilátás. Kedden a keleti országrészben, szerdán a nap első felében már csak az északkeleti tájakon várható zápor, esetleg zivatar. Csütörtöktől száraz idő valószínű, és csak vasárnap lehet ismét némi csapadék. Egyelőre a hőség sem tér vissza, a hétvégéig a maximum értékek is 30 fok alatt alakulnak, majd szombattól melegszik ismét egyre nagyobb területeken 30 fok fölé a levegő. A levegő páratartalma a hét első felében jellemző 40-60%-os értékről a hét második felében 30-40%-ra csökken. Kedden a Dunántúlon és a Tisza vonalában még többfelé megerősödik az északias szél, a hét további részében azonban jelentősebb szél már nem zavarja a mezőgazdasági munkákat.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. július 19.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. július 18-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. július 18-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2021. július 18-án (%)

4. ábra
Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. július 18-ig (Celsius fok)

5. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. július 18-án (foknap)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. július 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. július 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2021. július 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)