A tavaszi fagyoknak még nincs vége

Az elmúlt héten péntekig nem fordult elő csapadék, majd a szombaton érkezett hidegfront csaknem országos esőt hozott. A lehullott mennyiség jellemzően 5 és 20 mm között alakult, de a Pápa- Székesfehérvár-Dunaújváros vonal bő sávjában 25 mm körül volt (1. ábra). Ezzel szemben az előző csapadékhullámból is jórészt kimaradt Mosonmagyaróvár és Szeged térsége ezúttal sem kapott számottevő mennyiséget. A 30 napos csapadékösszeg immár nagy területen elérte, sőt meghaladta az átlagos mennyiséget, délkeleten és északnyugaton marad még mindig el attól (2. ábra). A 90 napos összeg azonban még így is országszerte jelentős hiány mutat. Az ország döntő része a tavaszi két csapadékhullámmal elég jól megázott: a talajok felszín közeli része feltöltődött nedvességgel, északkeleten és délnyugaton a mélyebb rétegekbe is jutott, de az Alföld déli részén és északnyugaton száraz a föld. főleg Szeged térségében még a felső 5 cm átnedvesedéséhez sem esett elegendő (3. ábra). A mélyebb, 50 cm alatti talajrétegek a tél folyamán főleg az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel, főleg ezeken a területeken lenne szükség további csapadékra. A talaj hőmérséklete jelenleg többnyire 7 és 10 Celsius fok között alakul.
Múlt hétfő reggelre sokfelé alakult ki fagy az országban, nagy területen mértünk -3, -4 Celsius fokot, miközben északkeleten és délnyugaton megmaradt a felhőzet és gyengébb volt a lehűlés. Kedd reggelre főleg a déli országrészben még kialakult gyenge fagy, de a magasabb légrétegekben megindult melegedés hatására megszűntek a mínuszok és a hőmérséklet csúcsértéke szerdától már 20 fok körül alakult. Szombaton újabb lehűlés következett, megint hétfőre fagyokkal, a leghidegebb a Dráva mente és az Északi-középhegység északi oldalán alakult ki (4. ábra).

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak, most már várják a melegebb időt.
A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a szilva (5. ábra), a körte (6. ábra) és a cseresznye is kezd virágozni, az őszibarack teljes virágzásban, a kajszin pedig már láthatók a terméskezdemények (7. ábra). A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tesz kárt, és az előrejelzések szerint még nincs vége a hideghullámoknak, Húsvétra újabb lehűlés és hajnali fagyok érkezhetnek. A szakirodalom szerint kajszi esetén terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken még a március második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén eddig még alig változott az index értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhetünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami a száraz időjárás hatása lehet.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 15 és 25 foknap között alakulnak, elmaradva az átlagtól, és a talaj hőmérséklete sem érte tartósan a kukorica vetéséhez optimális 10 Celsius fokot.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 70-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 120 mm-t is meghaladja.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

Az előttünk álló héten a hét közepi felmelegedést pénteken egy újabb hidegfront szakítja meg. Ma még kisebb záporok előfordulnak, ezt követően napos idő  várható, majd pénteken valószínű újabb csapadék, de a heti összmennyiség a jelenlegi számítások szerint csak kis terülten haladja meg az 5 mm-t. A talaj ezen a héten tehát veszít nedvességtartalmából. A hőmérséklet kezdetben emelkedik, bár még kedden reggelre is várhatók fagyok, jellemzően -3 fokig. Csütörtökön és pénteken 20 fok körüli maximumokra lehet számítani, majd szombatra valószínűleg jelentősen visszaesik a hőmérséklet. Vasárnaptól pedig sajnos újra megjelennek majd a hajnali fagyok. Péntektől nagy területen megerősödik majd az északias szél. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet Húsvétra ismét a kukorica vetéséhez optimális 10 fok alá csökken.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 11.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. április 10-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 10-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 9-én (%)

4. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 11-én (Celsius fok)

5. ábra
Szilva fehérbimbós állapotban Miskolc térségében 2022. április 10-én (fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Árpával érő körte a virágzás kezdetén Miskolc térségében 2022. április 10-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Terméskezdemények kajszin Miskolc térségében 2022. április 10-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. április 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. április 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)