Egyelőre nem múlnak az éjszakai fagyok

A mögöttünk álló héten változékony, igazi szeszélyes, áprilisi időben volt részünk. A hét első részében számottevő csapadék nem hullott, majd pénteken érkezett egy hidegfront, mely sokfelé okozott esőt, záport, helyenként zivatart az országban, de kevés csapadék hullott egyenlőtlen területi eloszlásban (1. ábra). Csak kisebb körzetekben esett 5-10 mm, helyenként 10 mm-t meghaladó eső, az Alföld déli része ezúttal is szárazon maradt. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagy területen meghaladja a sokéves átlagot, de délkeleten és északnyugaton jócskán elmarad attól (2. ábra). Az év első három hónapjában felhalmozódott csapadékhiány azonban nem nagyon pótlódik, az országban 20-70 mm-rel elmarad a 90 napos csapadékösszeg az ilyenkor szokásos értékektől (3. ábra).
Az országban a talaj felszín közeli része többnyire kedvező nedvességtartalmú, főleg északkeleten, viszont az Alföld déli részén és északnyugaton továbbra is száraz, sőt egyre szárazabb a föld (4. ábra). A mélyebb rétegekben országszerte van még nedvesség, azzal együtt, hogy az 50 cm alatti talajrétegek a tél folyamán az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel nedvességgel. Összességében az ország nagyobb részén áztató esőre lenne szükség. A talaj hőmérséklete jelenleg 10 fok közelében alakul.
A hőmérséklet a múlt héten fokozatosan emelkedett: a hétfői 11-13 Celsius fokos maximumok csütörtökön már országszerte kevéssel 20 fok fölött alakultak. A pénteki hidegfront mögött egyre hidegebb levegő érkezett, így vasárnap már újra csak 12-13 fokig melegedett délutánra a levegő. A nagyobb probléma a minimumokkal volt és van, hiszen a tavaszi fagyok folytatódtak: hétfőtől péntekig sokfelé hűlt -1, -3, néhol -5 fokig a levegő. A front felhőzete és szele mérsékelte a lehűlést, majd ma reggelre újra az ország mintegy felén kevéssel fagypont alá csökkent a hőmérséklet (5. ábra).

Az őszi vetések az ország döntő részén március legvégén, április elején kellően megáztak, várják a melegebb időt. Miskolc térségében szépek, dúsak a táblák, a búza a szárbaindulás kezdetén (6. ábra), a repce a szárnövekedés fenológiai fázisában jár (7. ábra).
A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten az alma piros bimbós, a szilva, a körte és a cseresznye is teljes virágzásban, az őszibarack virágzásban, a virágzás vége felé, a kajszin  láthatók a terméskezdemények. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tesz kárt, és sajnos  ezeknek még nincs vége, egészen csütörtökig újabb hajnali fagyok érkezhetnek. A szakirodalom szerint kajszi esetén terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Almánál piros bimbós állapottól a virágzás végéig, a cseresznyénél és szilvánál teljes virágzásban -1,6 és -2,0 fok között van a kritikus hőmérséklet, -4 fok körül pedig már 90%-os a kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától, a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.
A fagyok a legfontosabb mézelő növényünket, az akácot is károsítják, melyen már megjelentek a bimbók (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március utolsó és április első hetére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ebben az időszakban hullott csapadéknak köszönhetően az ország nagy részén jelentős lendületet vett a vegetáció fejlődése, látványosan növekedett a zöld tömeg mennyisége. A természetes vegetáció és az őszi vetések egyaránt sokat zöldültek. Kisebb mértékű növekedés az index értékében az északkeleti országrészben és a Dunántúl északi felén figyelhető meg, ahol az alacsonyabb hőmérséklet okozza az elmaradást, ami az anomália térképen is nyomon követhető főként a Tiszántúl északi felén.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 35 és 50 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint a 2021-es, de a sokéves átlagtól 5-20 foknappal elmaradva.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 80-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 130 mm-t is meghaladja a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első felében is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

Az előttünk álló hét első felében továbbra is térségünk fölött kavarog a hidegörvény, majd csütörtöktől délnyugatira fordul az áramlás, amivel melegebb és időnként nedves levegő érkezik fölénk. Kedden és szerdán még sokfelé várhatók záporok, helyenként hózápor is, de jelentősebb csapadék legfeljebb péntektől érkezhet. A heti csapadékösszeg a jelenlegi számítások szerint területi átlagban csak 2 és 8 mm között valószínű. A hőmérséklet mélypontja kedden valószínű, ekkor csak 6 és 13 fok között várható a csúcsérték az országban. Szerdától melegedés kezdődik, a hét végére már 20 fok körüli maximumok várhatók. Kedden, szerdán és még csütörtökön is valószínű hajnali, kisugárzási fagy, többnyire -2, -3 foknál nem lesz hidegebb, csak a fagyzugos terülteken. Az éjjel felhősebb, kissé szelesebb területeken fagymentesek lesznek az éjszakák. Péntektől előre láthatólag megszűnnek az éjszakai fagyok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga péntektől már tartósan meghaladja majd a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 17.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. április 17-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 17-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 17-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 17-én (%)

5. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 18-án (Celsius fok)

6. ábra
Őszi kalászos Miskolc térségében 2022. április 14-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Repce Miskolc térségében 2022. április 14-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Akác Miskolc térségében 2022. április 17-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. április 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. április 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)