Szeszélyes területi eloszlású csapadékviszonyok

A múlt héten pénteken és szombaton sehol nem esett az országban, majd vasárnaptól többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. A csapadék területi eloszlása annak záporos jellege miatt igen szeszélyesen alakult: egyes vidékeken semmi nem hullott, másfelé viszont 20-30 mm is előfordult (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország középső részén a sokéves átlag fölött alakult, de nagy területen, főleg délnyugaton, északnyugaton és északkeleten jelentős hiány mutatkozik (2. ábra). A talaj nedvességtartalmában is jelentős különbségek alakultak ki a csapadék egyenetlen eloszlása miatt. A fölső 20 cm-es réteg különösen Győr, Mohács-Bácsalmás és Hortobágy-Tiszaújváros-Tokaj-Mátészalka térségében száraz, errefelé hatalmas szükség lenne a csapadékra. A mélyebb rétegekben ezeken a részeken is van még nedvesség, de bőven lenne helye a csapadéknak (3. ábra).
Az elmúlt hét második felében felmelegedés kezdődött, napközben már jellemzően 20 fok fölött alakult a hőmérséklet, de pénteken és szombaton hajnalonként még többfelé 5 fok alá hűlt a levegő (4. ábra).     

Az elmúlt időszakban hullott csapadék és a megérkezett meleg hatására gyors fejlődésnek indult a vegetáció, de a gyomokra, a kórokozókra és a kártevőkre is kedvező hatással volt. Az őszi vetések közül a kalászosok szárba indultak (5. ábra), a repce pedig virágzik (6. ábra). A talaj még országszerte kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz a növények fejlődéséhez.
A kukorica és a napraforgó vetése is megtörtént már, az optimális fejlődésükhöz az ország nagyobb részén kedvező a talajnedvesség, viszont a korábban fölsorolt száraz terülteken, ahol a nedvességtartalom 40% körüli, vagy az alatti, a növények szenvednek.
A legtöbb gyümölcs az ország nagy részén már elvirágzott és jól látszódnak a terméskezdemények, de északkeleten teljes virágzásban van az alma és a birs is kezd virágozni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április közepére jellemző állapotot láthatjuk. Sokat fejlődött a vegetáció az április eleji állapothoz képest, már csak Szabolcsban van nagy területen barna folt, ahol kicsi a zöld tömeg mennyisége. Ez főként azzal magyarázható, hogy arrafelé magas a gyümölcsfák aránya, melyek ebben az időszakban még nem bontottak lombot. Az anomália térképen egyértelműen látszik az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet hatása: a sok piros folt az ilyenkor szokásosnál kisebb zöld tömeget jelent, vagyis a vegetáció az idén is - akárcsak tavaly - elmaradásban van. Ez különösen az észak-magyarországi erdőkkel borított tájakon figyelhető meg.     

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 80 és 120 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól továbbra is 20-40 foknappal elmaradva. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kissé később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén 150 mm körüli a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

A folytatásban gomolyfelhős-napos, meleg időre van kilátás hétfőig záporokkal, zivatarokkal. Főleg az ország északi és nyugati részén lehet csapadékra számítani, arrafelé területi átlagban 5-10 mm is eshet összességében, de továbbra is nagy területi változékonysággal. A meleg és gyakran párás idő a gombás megbetegedéseknek kedvez majd. Az ország délkeleti felén kisebb a csapadék esélye, ott nagy területek maradhatnak teljesen szárazon. Keddtől csütörtökig csökken a csapadék kialakulásának esélye. A talaj nedvességtartalma így (kis körzeteket leszámítva) jellemzően csökkenni fog a következő egy hét során. A hőmérséklet nem változik számottevően: éjszakánként 7-13 fok közötti értékek lesznek jellemzőek, napközben pedig 21-27 fokig melegszik a levegő, a jövő hét közepétől további felmelegedés várható. A hőösszeg gyorsan növekszik majd, a sokéves átlaghoz képesti a hiány nem nő tovább, délen, délkeleten akár meg is szűnik.            

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. május 5.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. május 4-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 4-ig ((mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 4-én (%)

4. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 30-án (Celsius fok)

5. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2022. május 2-án (fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Virágzó repce Miskolc térségében 2022. május 2-án (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. május 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2022. május 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)